[BSD] OFF: mips
Bukuli Norbert
bukuli.norbert at gmail.com
2013. Ápr. 25., Cs, 11:38:49 CEST
2013. április 25. 11:27 Gabor HALASZ írta, <halasz.g at freemail.hu>:
> On 4/25/2013 10:33 AM, Bukuli Norbert wrote:
>
>> Nem akarok kukacoskodni, de par dolog nem tiszta a leveledbol,
>> legalabbis szamomra:
>> - A Cortex SOC alatt gondolom te valamilyen ARM architekturaju
>> berendezesre gondolsz.
>>
>
> A Cortex az ARM bejegyzett védjegye.
>
>
> - A MIPS nem ARM
>>
>
> Tudtommal az Arm is MIPS architekturat hasznal.
Wikipedia cikkekbol:
MIPS (originally an acronym for Microprocessor without Interlocked
Pipeline Stages) is a reduced instruction set computer (RISC) instruction
set architecture (ISA) developed by MIPS Technologies (formerly MIPS
Computer Systems, Inc.).
The ARM architecture describes a family of RISC-based computer processors
designed and licensed by British company ARM Holdings.
Tehat mindketto RISC gep ugyan, de nem hiszem hogy ettol tobb kozuk lenne
egymashoz. Termeszetesen lehet, hogy tevedek.
>
>
> - A fent emlitett rendszer miert nem beagyazott rendszer?
>>
>
> 'Egy beágyazott rendszer (angolul embedded system) olyan speciális célú
> számítógép, melyet egy konkrét feladat ellátására terveztek.' -
> http://hu.wikipedia.org/wiki/**Be%C3%A1gyazott_rendszer<http://hu.wikipedia.org/wiki/Be%C3%A1gyazott_rendszer>
>
> Szerintem ennek ellentmond az, ha altalanos celu os-t lehet futtatni egy
> rendszeren. Persze lehet a hardware specialis celja a linux futtatasa :),
> de mostanaban, hogy trendi lett a rasberry es hasonlok, rengetegen
> probalkoznak vele, de mar az elejen eltevesztik az iranyt, mert mindenfele
> embedded systemekhez valo dokumentaciot kezdenek bujni, igy nem hasznaljak
> ki a hwben rejlo lehetosegeket (a rasberry is 700MHz-en jar sokszaz mega
> rammal); ehelyett nagysagrendekkel kisebb teljesitmenyu hardwarekre
> optimalizalt feljesztesi metodusokat probalnak kovetni.
> Persze informaciohiany miatt mindez csak feltetelezes.
Szerintem elegge sok specialis celu szamitogep van, ami linuxot futtat, es
egy konkret feladatot lat el. Pl. CD lejatszok, komolyabb oszcilloszkopok,
stb. De hogy mit nevezunk beagyazott rendszernek, valoban csak definicio
kerdese.
Valoban nem tudjuk, hogy mi Andras celja, ahogy azt sem, hogy pontosan
milyen hardvert hasznal.
Egyebkent a temaban ez egy elegge hasznalhato konyv:
http://shop.oreilly.com/product/9780596002220.do
>
>
>> Velemenyem szerint ilyen kis teljesitmenyu rendszeren forditani vagy
>> linkelni nem tul kifizetodo.
>>
>
> Azert annyira nem neveznem kis teljesitmenyunek a mai okostelefonokat es
> hasonloakat. Boven eleg a forditashoz is.
Ezert mondtam, hogy a projekt meretetol fugg. A linkeles mostanaban
meglepoen sok memoriat tud felemeszteni nagyobb projektek eseteben.
>
>
> Persze ez attol fugg, hogy mekkora a
>> projekt. Velemenyem szerint egy jol felepitett keresztforditot kellene
>> alkalmazni forditashoz. Ennek epitesehez linux alatt a buildroot-ot vagy
>> a gentoo-s crossdevet tudom ajanlani. Legalabbis nekem ezzel vannak
>> tapasztalataim.
>> Ha felhasznaloi modu programrol van szo, akkor pedig a hibakereseshez
>> erdemes gdbserver-t hasznalni.
>>
>
> Szerintem ez izlesek es szaktudas kerdese, de errol nincs velemenyem,
> ilyenekkel nem foglalkozom.
Hogyne, csak sajat tapasztalataimat szerettem volna megosztani.
>
> ______________________________**_________________
> BSD levlista
> BSD at hu.freebsd.org
> https://lists.hu.freebsd.org/**mailman/listinfo/bsd<https://lists.hu.freebsd.org/mailman/listinfo/bsd>
>
--
Üdvözlettel:
Bukuli Norbert
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://datacast.hu/pipermail/bsd/attachments/20130425/27e80e8e/attachment.html>
További információk a(z) BSD levelezőlistáról