[BSD] A NetBSD jovoje

[Adam Szilveszter]

Bár a licensz hitviták nem a kedvenceim (szakmai betegség, hogy
elkeserít mikor látom, hogy az embereknek mennyire fogalmuk sincs, hogy
miről beszélnek :-) de azért...

On Fri, Sep 01, 2006 at 08:52:15AM +0200, Kúti Zsolt wrote:
> Ezent túl a hozzászólásokban is sok tanulságos van. Azoké pl. akik
> a licensz szerepét próbálják megérteni az adott OS sikerességében.
> 
> Ez tetszett:
> "Yes, companies could voluntarily cooperate without a license forcing
> them to. The *BSDs try to depend on this. But it today's cutthroat
> market, that's more like the "Prisoner's Dilemma". In the dilemma, it's
> better to cooperate, but since the other guy might choose not cooperate
> and exploit your naivete, so you'd better not cooperate."

Bár a dolog ennél azért bonyolultabb, de biztos, hogy a licensznek is
van a dologban szerepe. Ha a sikert úgy definiáljuk, hogy "hány helyen
használják" akkor a BSD szerintem simán nyer, minden Linux alapú
rendszerre juthat akár 3-4 BSD alapú is, olyan meg, ahol semmi BSD
eredetű kódot nem használnak nem sok van. Ez is lehet siker. De mivel a
BSD licensz nem írja elő, hogy amennyiben BSD licenszű kódot
felhasználsz és módosítasz akkor a forrást a kész műremekkel együtt
elérhetővé kell tenned, ezért a legtöbben még csak meg sem említik
legfeljebb mélyen a copyright fájl 250. oldala táján. Ez márcsak azért
is így van, mert különösen a nyugati világban (Európa és Észak-Amerika)
annyira sikerült elterjeszteni a "szellemi tulajdon" zászlóvivőinek a
"magányos zseni" elméletet (hogy ti a szerzői alkotások a szerző óriási
zsenijének termékei) hogy még egy szoftverfejlesztésnél is égő
bevallani, hogy mástól beszerzett komponenseket (is) használnak fel (pedig
szinte mindenhol ezt csinálják) és nem mindent ők írnak meg from
scratch. 

A GPL ezzel szemben gondoskodik róla, hogy kénytelen legyél bevallani a
kölcsönzést (bár valószínűleg a fel nem derített GPL sértések aránya
nagyon magas lehet) és ezért többen úgy gondolták, hogy ha már úgyis ez
a helyzet, akkor akár a reklámban is felhasználhatják és a szükségből
erényt kovácsolhatnak.

Ennek ellenére azt gondolom, hogy a (ki nem mondottan jelenlevő)
összehasonlítás a Linux-al azért fals, mert a Linux kernel fejlesztése
nem a GPL-től kapott szárnyakat, hanem attól a kezdetben csak kevesebb
aztán meg regimentnyi fizetett programozótól, akik az IBM és baráti köre
megbízásából a teljes munkaidejükben a kernelt hackelték, hogy aztán
jobban menjen és ezért eladható legyen a legújabb DB2, Tivoli stb. ami
ugyan már kanyarban sem open source, pláne nem szabad szoftver, de kit
érdekel... Ha a BSD lett volna abban a pillanatban felfutó ágon, akkor
ott segített volna be ez a húzóhatás. Az már más kérdés és inkább
ironikus, hogy a Linuxot is utolérte az a sors, amitől annyira tartottak
a "szabadság" hívei: lehet, hogy a GPL-es fénymásoló oprencerének a
forráskódját akár meg is kaphatnád a gyártótól, ha mindenáron rá akarnál
jönni, hogy hányféleképpen lehet a hangmant implementálni a szűk
memóriában, de cserébe egy korszerűbb PC-t vagy pláne notebookot már nem
tudsz használni egy-két-három zárt forrású driver nélkül, amik persze
csak pontosan meghatározott kernelverziókkal működnek stb. A BSD-k
esetében azért ennél még nagyságrendekkel jobb a helyzet.

Sz.
-- 
BSD: An Operating System, Not a Religion.