[BSD] load balancing

[Mohacsi Janos]

On Thu, 14 Oct 2004, Attila Nagy wrote:

> Chal wrote:
>> Matav azt mondja neked, hogy oke oreg, ha a kovetkezo evben eladsz
>> 10e db -ot, akkor megkapod nyomott aron, nagyobb hasznot tehetsz
>> ra. Viszont ha nem lesz meg a 10e db, akkor kifizeted a
>> kulonbozetet az ev lejartaval, visszamenoleg.
> Próbálom megérteni, ma úgy látszik számolós kedvem van :)
> Kerüljön mondjuk egy ADSL az Internet szolgáltatónál 10 ezer forintba. Nem 
> tudom ebből mennyi megy a Matávnak az ADSL-ért és mennyi marad az ISP-nél, de 
> legyen fele-fele. Tehát 5 ezer forintba kerül havonta a Matáv felé a 
> kapcsolat.

A Matavnak megy kb. 7500 Ft.

> 10 ezres tételnél legyen 2 ezres kedvezmény (ez így kívülállóként nyomott 
> árnak tűnik). 10 ezer ügyfélnél ez havonta 2 millió megtakarítást jelent, 
> tehát ha az ISP ugyanannyiért adja az ADSL szolgáltatást, havonta 2 milliója 
> lesz pluszban.
>
> Azt mondod, hogy egy külföldi kapcsolat ára eltörpül amellett, hogy meglesz-e 
> az évi 10 ezer, vagy nem. Ha feltételezem, hogy a szolgáltatónak még nincs 
> külföldi kapcsolata és ezt a 10 ezer ügyfelet akarja kiszolgálni, így 
> okoskodnék:
> Mivel érdemes (lehet) csúcsra tervezni, számoljunk csúcsidőben 5 ezer aktív 
> ügyféllel. 384 kbps-es átlagelőfizetésre gondolva felezzük meg azt is, tehát 
> mondjuk átlagban 150 kbps-t szeretnénk nekik adni.
> Az tehát 5000*150=750000, azaz 732 Mbps. Menjen ennek a fele belföldre, marad 
> külföldi forgalomnak 366 Mbps. Felezzük meg ezt is és az jön ki, hogy 10000 
> ADSL ügyfélre reálisnak mondható csúcsidőben 183 Mbps külföldi 
> forgalom-igény, de inkább több.
> Nem vagyok tisztában az árakkal (sem), így tovább okoskodom. Legyen 64 kbps 
> külföldi sávszélesség ára havi 45000 forint.
> 183 Mbps tehát havi 130 millió forintba kerül. Nem tudom irreális-e, de 
> felezzük :) ezt is, így kijön 65 millió forint egy hónapban. Csak a külföldi 
> kapcsolatra.

A kapcsolatok ara degressziv. Azaz fajlagosan a 64KBps ara a legdragabb es 
a ahogy no a kapcsolat sebessege egyre csokken a Kbps-ra vetitett koltseg. 
Termeszetesen a technologiatol is fugg. Az arat tobb tenyezo befolyasolja: 
kiepitesi koltseg (hogy hozzad elhuzzak a drotot/uveget), a 
telekommunikacios szolgaltato szabad kapacitasai az adott viszonylatban, a 
rendelkezesre allas minosege es milyensege, a hibajavitas ideje es 
gyakorisaga, A szolgaltatas bevezetettsege stb. Kerdezz meg egy Telcost.

>
> Emellé ha odateszem a 2 milliót, amit 10000 ügyfélen nyerni lehet...
>
> Valamit nagyon elrontok, de mi az? Nagyságrendi tévedésnek kell valahol 
> lennie.
>
Udv:
 	Mohacsi Janos