[FreeBSD] Lamer kerdes

[Adam Szilveszter]

Szia Gabor!

Szerintem a kerdesed nem lamer egyaltalan, es szamits ra, hogy sok
valaszt fogsz ra kapni:-) Nem olyan ritkan kerdeznek am tolunk
ilyesmiket.

Tehat. Eloszor is azt javaslom, hogy nezz korul majd a www.freebsd.org
website-on, mert ott sok es reszletes informaciot kaphatsz, csakugy,
mint a www.damonnews.org oldalon (amelyik mindenfele BSD alapu
rendszerrel foglalkozik). En most nem irom le azt a sok mindent amit ott
megtalalhatsz:-) csak roviden nehany gondolat:

1) FreeBSD es Linux

Ugyebar azt mar tisztaztuk, hogy mindketto UNIX filozofiaju rendszer, es
mindkettonek a forraskodja elerheto, valamint (ma mar) mind a kettonek a
fejlesztese nagyreszt az Interneten, az egesz vilagrol valo onkentesek
reszvetelevel zajlik. Mindketto mara nepszeru es stabil megoldasokat
kinal, kulonosen IA32 architekturan, ahol a hardware koltsegek
alacsonyak, olyan feladatokra, amelyekre tradicionalisan UNIX
rendszereket hasznaltak, plusz hasznalhatok hagyomanyos munkacsoportos
(fajl es nyomtatoszerver) kornyezetben is, ahol a Novell vagy eppen a
Windows az elterjedt.

A kulonbsegek: 

a) Licensz. Elvileg ez szamit a legkevesbe, ha csak a felhasznalasrol
van szo, de azert ideirom, mert ez az egyik leglathatobb, es mert az
egyik legerosebb identifikacios forras a ket kozosseg tagjai szamara. A
Linux kernel es a rajta altalaban megtalalhato programok tobbsege a GNU
GPL alatt all, mig a BSD rendszereken a kernel a BSD licensz, a userland
pedig vegyesen a BSDL es a GPL (szorvanyosan egyeb licenszek) alatt van.
Ez azonban, amennyiben csak hasznalni szeretned a rendszert es nem
tervezel programozast vagy eppen egy appliance osszeallitasat,
erdektelen.

b) Mult. A Linux fejlesztese ismert modon zajlott, nem untatlak vele. A
BSD nagy multra tekinthet vissza es tulajdonkeppen alapjat kepezi a ma
kaphato kereskedelmi UNIX valtozatok egy reszenek is, valamint szamos ma
mar altalanosan elterjedt UNIX jellemzo (pl TCP stack, vi szerkeszto,
csh, stb) a BSD-n jelent meg eloszor. A FreeBSD kialakulasa azutan
tortent, hogy az eredeti fejleszto, a Berkeley egyetem Kaliforniaban,
abbahagyta az eredeti BSD disztribucio fejleszteset, es azota is
zavartalanul folyik, ezzel tobb evtizedes multra tekinthet vissza. Ez
azt jelenti, hogy a kodbazis stabil, jol es sokfele korulmenyek kozott
tesztelt, egyes reszei (pl network stack) mintaszeruen optimalizaltak,
reszben referencia implementacioul is szolgalnak masok szamara.

c) Mivel BSD tipusu rendszer, az adminisztrator kenytelen megbaratkozni
nehany kulonbseggel a SysV tipushoz kepest, pl hogy nincsenek
runlevelek. Ezek szama azonban nem nagy, es szerintem hamar tul lehet
rajta lenni.

d) Fontolva haladas, kierlelt fejlesztesek. Mivel egy tobb evtizedes
szellemi orokseg tovabbapolasarol van szo, nagy hangsulyt fektetnek a
megoldasok korrektsegere, stabilitasara es jovoorientaltsagara. Ez
azonban azt is jelenti, hogy a haladas uteme esetleg lassabb,
megfontoltabb. A legujabb hardver elemek tamogatasa emiatt kesedelmet
szenvedhet. 

e) Fejlesztesi modell: Hierarchikus, a csucson a projekt iranyat
meghatarozo Core Teammal, alatta a kiemelt fejlesztokkel, akiknek joga
van kozvetlenul a hivatalos forrast modositani es vegul mindenki massal. 

f) Centralizalt projekt: A forraskod egy CVS repositoryban erheto el,
ahol barki megtekintheti illetve ahonnan barki letoltheti barmelyik
pillanatban a fejlesztes aktualis allasat valamint barmely tetszoleges
korabbi allapotot is. Ezzel a projekt tortenete mindennaposan jelenlevo
a fejlesztes soran, tanulsagait hasznaljak. A bug reportok
nyilvantartasara is centralizalt rendszer (GNATS) szolgal.

g) Egy disztribucio: Mivel a FreeBSD rendszer alatt egy komplett
operacios rendszert ertunk, ezert csak egy hivatalos FreeBSD
disztribucio van, a kulonfele komponensek varialasa nem jellemzo ugy,
mint a Linuxnal. Ez biztositja, hogy az egyes alkotoreszek jol
mukodjenek egyutt.

Es most gondolom, csovalod a fejed, hogy jo de miert jobb? 

Nos erre nincs egyszeru valasz. Attol fugg mi a feladat, es mik a
feltetelek, amik kozott azt vegre kell hajtani. Mivel altalaban a Linux
es a FreeBSD is erosebb szerver szerepben, meg kell nezni, hogy a
konkret alkalmazas melyiken mukodik jobban, adott hardver feltetlek
mellett. Ellenben desktop gepnek mindketto csak korlatozottan alkalmas,
bar itt a Linux jobb. (Ettol fuggetlenul ne lepodj meg, ha olyan
velemenyeket hallasz majd, hogy a FreeBSD minden szerverre jobb. En azt
mondom probald ki:-) A kotelezo poent azert lelovom: A Yahoo is
FreeBSD-t hasznal a gepei nagy reszen.

2) Free vs Net vs Open.

Ezek igazabol ugyanazt az orokseget folytatjak de kulonbozokeppen,
vagyis mas hangsullyal. A FreeBSD celja az IA32 architekturan a
leggyorsabb BSD letrehozasa, de emellett tamogat mas architekturakat is
(Alpha, hamarosan IA64, AMD Hammer, Sparc64. PowerPC es meg kesobb Arm)
A NetBSD celja a leheto legszelesebb koru CPU es rendszer platform
tamogatas, ezert nagyon eros a beagyazott rendszerek teruleten is,
valamint tamogat regi hardvereket is. Az OpenBSD celja egy attekintheto,
konnyen auditalhato es magas szintu crypto funkciokkal rendelkezo
rendszer letrehozasa, amely ezert ajanlhato tuzfal vagy router uzembe
is. A FreeBSD hardverigenye a legmagasabb, a masik ketto regi gepeken is
jol fut. (OpenBSD is tamogat sok hardver platformot, bar nem annyit mint
a NetBSD)

Jo otlet elore eldonteni, hogy a konkret esetben mire fogod helyezni a
hangsulyt es ugy konnyebb valasztani. Adminisztraciojuk hasonlo, tehat
az egyiken szerzett ismeretek nagyreszt atvihetok a masik kettore is.

A tamogatas itt is reszben onkentes es ingyenes (levlistak, weboldalak,
dokumentacio a rendszeren) reszben fizetett konzultansok vehetok
igenybe. Ellenben olyan nagy cegek, mint mondjuk az IBM, nem tamogatjak
a BSD-t egyelore.

Meg azt is mondanam, hogy a Magyar BSD Egyesulet az a hely, ahol
Magyarorszagon a legtobb BSD-hasznalot talalod, weboldalunk a
www.bsd.hu, ahol mar nemi szereny magyar nyelvu dokumentacioval is
rendelkezunk.

Es vegul: Orulok, hogy erdeklodsz a BSD irant, es remelem, hogy kellemes
elmenyeket fogsz szerezni kozottunk. Ha van meg kerdesed, csak batran
tedd fel!

Sok sikert a BSD hasznalataban!

Udv:
Sz.
-- 
-------------------------------------------------------------------------------
* Adam Szilveszter * Szombathely * email: sziszi at bsd.hu *
*      sziszi at IRCnet, #freebsd.hu, #bsd.hu              *