Linux & FreeBSD

Zahemszky Gabor zgabor at CoDe.hu
1999. Május. 7., P, 16:49:44 CEST


Aszongya Mag:
> A FreeBSD-t én sem ismerem, csak BSDi-s tapasztalataim vannak, és azok
> nagyon rosszak. 

Ezt mar tobbszor megbeszeltuk, hogy a Te BSDI-ddel nekem is rosszak a
tapasztalataim, es azt is mondtam parszor, hogy azert egy probat megerne a
dolog, mert ez jobb.

> Amit hallottam a freeBSD-rõl, az alapján a FreeBSD és a Linux közötti különbség
> egy-két kivételtõl eltekintve nem nagyobb mint pl a Debian és a SuSe vagy a 
> freeBSD és a netbsd között.

Ebben lehet valami, most ujra megprobalom, ezuttal a Deb-et, bar kicsit
elkeseredtem attol, amiket foltett.  Ugyhogy nekiugrok ujra, es egyesevel
valogatom ki a vackokat (ra fog menni ket ejszaka legalabb)

> Az egy-két kivétel:
> 	-A licence; ammikor valaki BSD-t hackel, akkor gyakorlatilag hagyja
> 	hogy élõzködjenek rajta: mások (BSDi, Sun,...) felhasználhatják a kódját
> 	úgy hogy az enhancementeket az életben nem fogja látni.

Ez azert nem igy van, ha mar lenne valamelyik gepeden, akkor megnezhetned
pl. az UFS fajlrendszerhez megirt bovitest, amit Kirk McKussick bacsi
csinalt (ugyanugy, mint magat az UFS fajlrendszert), es soft update
technikanak hinak.  Durvan szolva az ufs teljesitmenyehez (ami azert nem
olyan rossz), hozzateszi a Journaling stabilitasat, es igen furmanyos a
kopirajtja: hasznalhatod, de akkor koteles vagy az ezt hasznalo vackot
forrasban adni.  Es valahogy ugy van megirva, hogy ne csak ezt a fajelt
kelljen adnod, hanem a teljes kernelt (le is irja, hogy az a cel, hogy a
szabadok hasznalhassak, a nagyoktol pedig - HP, Sun, Dec - jojjon be a love
ha kell nekik).  Amugy pedig a magyarorszagi linuxosok papajanak (Slapicra
gondolok :-) a kiallitason mar elmondtam: attol hogy ok BSD licencet
hasznalnak, te nyugodtan irhatsz hozza ha neked az kell GPL-es szoftvert -
vagy akar ennel sokkal szigorubbat is, esetleg loadable modul formajaban
adhatod binarisban is (valahogy igy volt sokaig az ISDN tamogatas, es
valamelyik raid-szint megvalositasa jelenleg is ilyen ha jol tudom)

> 	-Az elterjedtség; mostanában minden hülye Linuxot használ

Erre nemileg furcsa fogalmazasban Pink mar valaszolt, de teny, hogy ami
miatt neked kene, az a halozati teljesitmenye, es az a szerencsetlen
cdrom.com kb 1-2 hettel ezelottig egy sima (khmmm) P-II volt - ez valtozott
asszem p-iii-ra a napokban, es az a nehany megabajt amit kikop magabol, az
azert asszem eleg szep teljesitmeny.  Lasd a www.hu.freebsd.org/news
oldalon. (*)  Szerintem akarmelyik Linux kernel megnyalna a tiz ujjat, ha
hasonlot tudna felmutatni - de erre meg sehol nem lattam hivatkozast.
Es van egy olyan gyanum, hogy ez nem az ``en nem vagyok egy elfogult szulo,
de a gyerekem egy zseni'' - kategoria, mert a hazugsagot eleg hamar cafolnak
az arra hivatottak.

> 	-Fejlõdési sebesség: a linux sokkal nagyobb ütemben fejlõdik,
> 	ez nagyrészt jó, csak néhány területen túl nagy a sebesség, és 
> 	kézbentarthatatlan. Pl. a 2.2-es kernelek botrányos minõsége emiatt van.

Kerdes, hogy a belefejlesztett dolgokbol neked mire van fizikailag
szukseged.  (Most az persze csunya valasz lenne, hogy ez azert van, mert kb
20 evvel kesobb jott letre, tehat be kell hozni a lemaradasat, de azert
valahol ilyesmi is lehet benne.  Arrol mar nem is beszelve, hogy asszem a
bsd-ben az ujdonsagok tobbsegerol sajnos nem nagyon szereznek az emberek
tudomast - ami persze a reklam teljes hianya miatt is van)

> 	-Kereskedelmi szoftverek: határozottan több van linuxon

De mint mar hallottad ezek azert altalaban futnak FreeBSD-n is a
Linux-emuval.  Cserebe Linux alatt nincs BSDI-emu, meg egyaltalan *BSD emu.
De rosszabb, mert linuxemu sincs, igy kisse elhultem, amikor a suse 6.0 -
2.2.5-os kernellel a sajat cd-jerol installalt abuse-t _semmilyen modon_ nem
volt kepes futtatni (se svga, se x) - szerintem valamilyen hulye a.out vs
elf marhasag miatt, de amikor folbutultam a bsd-t, folmountoltam az
ext2-ket, es elinditottam, az x-es verzio gyonyoruen futott (svga nem is
fog).  -  Persze tudom, hogy nem ezen all vagy bukik a dolog.  Amugy ahogy
linuxosok mondjak (-tak), hogy az SCO-s Oracle gyorsabban fut Linux alatt,
FreeBSD-sek is mondanak hasonlot bizonyos linuxos szoftverekrol.  Es itt
pont ezeken a kereskedelmi vackokon van a hangsuly.  Es ha kedved van,
szivesen segitek egy _meres_ elvegzeseben.  Foleg, mert ugy is mindenkinek a
sajat szoftvere a fontos.

Nu, paka gyetyi:
	ZGabor at CoDe dot HU

(*) Ja, ne a magyar mirrort nezd, mer kisse el van maradva (Figyelsz,
Anti?) - de mondjuk a kinti site-on megtalalod a hireket.  Persze
megtalalhatod www.cdrom.com/news vagy ilyesmi alatt is.
-- 
#!/bin/ksh
Z='21N16I25C25E30, 40M30E33E25T15U!' ;IFS=' ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ ';set $Z ;for i { [[ $i = ? ]]&&print $i&&break;[[ $i = ??? ]]&&j=$i&&i=${i%?};typeset -i40 i=8#$i;print -n ${i#???};[[ "$j" = ??? ]]&&print -n "${j#??} "&&j=;typeset +i i;};IFS=' 0123456789 ';set $Z;X=;for i { [[ $i = , ]]&&i=2;[[ $i = ?? ]]||typeset -l i;X="$X $i";typeset +l i;};print "$X"



További információk a(z) BSD levelezőlistáról