[BSD] off: adsl es telefon

[Adam Szilveszter]

On Thu, May 08, 2008 at 09:58:05PM +0200, Zsolt Kúti wrote:
> Belekotty.
> Rendelkezésre állási díj a becses neve. És nagy genyaságnak tartom. 
> Egy kicsit meditálok rajta:
> - e jogcímen a KábelTV elfőfizetési díjban is fizetnek érte az emberek?

Persze, csak nem szerepel külön soron a számlán. De majd annak is eljön
az ideje. (ld villanyliberó, ahol szintén mostanában jelenik meg a
hálózathasználat külön tételként akkor is, ha nem váltasz szolgáltatót.)

> - ha a T csoport K tagja X szolgáltatásához meg akar szerezni/tartani
> egy ügyfelet, amihez a T csoport M tagja biztosítja az infrastruktúrát,
> akkor az nem uaz, mintha T csoport M tagja üzletelne az ügyféllel? Nem
> mindegy a csoportnak melyik tagja kaszál? K tag: "sajnos én nem tudom
> önnek adni a szolgáltatást, mert M tagunk nem bocsátja rendelkezésemre
> az infrastruktúrát az üzlethez. De fizessen nekik is és aztán jöjjön
> vissza."
> 
> A hurokátengedés nagyban hasonlít ehhez a helyzethez, miközben ott
> egymással nem baráti, hanem inkább ellenséges viszonyban lévő cégek
> közt zajlik és az árát - legalábbis a felszínen - nem az ügyfél fizeti.

Az, hogy konkrétan a szerződéseket ki köti kivel, változhat. Pl
külföldön még a nagykeres ADSL korszakban is volt olyan, hogy az
ügyfélnek kétfelé kellett szerződni és fizetni, egyszer a
hangszolgáltatóhoz azért, hogy "legyen ADSL" - értsd felkapcsolják a
vonalára az ATM jelet - és egyszer az Internet szolgáltatónak azért,
hogy legyen Net. Nyilván az ügyfél szereti, ha csak egy szerződést kell
kötnie és egyfelé fizetnie. De egyébként a másik megoldásnak is
volt/lenne előnye: pl (bizonyos korlátokkal) lehetőség lenne arra, hogy
ugyanazon a rézdróton egyszerre több Net szolgáltatóval legyél
szerződésben, és pl csúcsidőben másikat használj, és hétvégén is, mert
akkor az az olcsóbb ("ADSL by call"). Vagy csak simán legyen kettő, hogy
ha az egyik eldurran, akkor a másikra egyszerűen annyival át tudj állni,
hogy beírod a user/pass-t a routerbe. A nálunk használt konstrukcióban
ez elképzelhetetlen volt. És azt se feledjük, hogy az ADSL-t nem csak
Net hozzáférésre lehetne használni, hanem pl munkahelyi hálózat teljesen
zárt elérésére is (tehát nem VPN alapon) ahogy pl GPRS-nél is
biztosítanak ilyet a mobilcégek a "nagy halaknak" egy saját APN
formájában. De ez tudtommal csak elmélet, nálunk egyik sem létezik.  Az
ADSL by call jelentősége pedig amúgy is lehanyatlott az általánydíjas
megoldások terjedésével.  Nyilván van hátránya is a többfelé
szerződésnek: több számla, több kapcsolattartó, ha valami hiba van, megy
az egymásra mutogatás stb.

De az átengedésnek / fenntartásnak mindenképpen van díja, az szépen ott
figyel a "csupasz" ADSL-es számládban is. Csak nem kell kétfelé
szerződnöd miatta. Ami egyébként ott érthető is, mert ott az ADSL
szolgáltató (ha valóban teljes átengedés van) teljesen maga adja az
infrastruktúrát, csak az utolsó mérföldet bérli ki (és akkor ő bérli,
így nem kell neked a hangszolgáltatóval szerződve maradni). A KTV-nél
ellenben az infrastruktúra is megoszlik, egyrészét a KTV szolgáltató
adja, más részét az Internet szolgáltató. És ott nem kibérli az Internet
szolgáltató a vonalat, hanem csupán arról van szó, mint a villanynál: a
KTV szolgáltató X díjért fektet és fenntart neked egy vonalat, te pedig
rendelsz rá Y forintért Netet valahonnan máshonnan. Tudom, hogy a
kívülálló számára ez a história azért tűnik nehezebben áttekinthetőnek,
mert a KTV és a Net szolgáltató általában ugyanahhoz a cégcsoporthoz
tartoznak, és ezért sokak szemében "ugyanaz a cég", de ez ma már másként
megy: ezek a cégek tényleg fizetnek egymásnak és szerződnek egymással a
használatról még cégen belül is. Az más lapra tartozik, hogy a fizetett
díjak valóban piaci alapúak-e, a könyvelésben megfelelően elkülönülve
jelennek-e meg stb. :-)

> Persze nyilván lehet azon vitatkozni, h tényleg hasonló-e a helyzet, de
> nekem nagyon piszkálja a fenti a csőrömet. Van benne vajon annyi esély,
> h egy fogyasztóvédelmis próbát megérjen?

Mármint pontosan mi? Az nyilvánvaló, hogy hogyha van egy infrastruktúra,
akkor annak a fenntartásáért, használatáért fizetni kell. Az, hogy
mindezt hány számlán és hányfelé kell tenni, részletkérdés. Az izgalmas
kérdés az, hogy a hálózattulajdonos ne kérjen a piaci alapúnál nagyobb
díjat a használatért, és a lehetőségeken belül ne diszkrimináljon a
versenytársak között, hogy kit enged fel. A használót pedig amúgy is
csak a végösszeg érdekli, az nem, hogy az milyen elemekből áll össze. Az
meg nem is baj, ha az összetevők áttekinthetőbbek lesznek.

Sz.
-- 
BSD: An Operating System, Not a Religion.