[BSD] jog: libdvdcss

[Ádám Szilveszter]

Szia!

On Ked, Szeptember 27, 2005 9:16 am, Dr. Hajdú Zoltán mondta:
> Bár nem nem vág a szakmámba közvetlenül, de mintha lett volna egy olyan
> megfontolás is, hogy nem minősül a szerzői jog megsértésének, ha az
> egyébként is a szerzői jog korlátjának számító szabad felhasználás körében
> kerül sor a műszaki intézkedés kijátszása - magyarul a másolásvédett anyag
> (CD/DVD) lemásolása, a jogszabályikereteken belül (magán célra, nincs
> jövetelemszerzés, saját kezűleg, stb.). Bár nem mintha jó tapasztalataim
> lennének a szerzői jogi ügyekben eljáró bírók és főleg szakértők
> felkészültségéről...

Szerintem is igaz, hogy a muszaki intezkedes megkerulese megengedett, ha
pl magancelu masolasrol van szo. Mas kerdes, hogy amint irtam is, a CSS
nem masolasvedelmi intezkedes (noha sokan hiszik annak) mivel az egesz DVD
problemamentesen masolhato akkor, ha a CSS-t is rajtahagyod. A CSS egy
lejatszasvedelmi intezkedes, aminek a celja egyedul az, hogy
megakadalyozza a nem autorizalt (az DVD CCA altal kulccsal nem ellatott)
lejatszon valo lejatszast. Es itt jon a problema. Regebben (1999 elott) a
regi Szjt elegge egyertelmuen ugy volt ertelmezheto, hogy a szerzo
engedelyezesi es tiltasi joga csak nehany konkretan felsorolt
felhasznalasi korre terjedt (terjesztes, masolas, sugarzas, kozvetites,
kivitel, behozatal, eloadas, kiallitas nagyjabol ennyi) es ezert pl egy
konyv sima elolvasasa (miutan a peldanyt mar megszerezted) vagy egy film
megnezese nem volt szerzoi jogi szempontbol erdekes es ezert a
jogszeruseget sem kellett vizsgalni. Ugyan mar akkor is voltak olyanok,
akik szerint a szoftver az vaaaaalaaaami kulonleges :-) es ezert ott megis
jogaban allt volna a futtatast is szabalyozni a szerzonek, de ez akkor
erosen kisebbsegi es erdekorientalt velemeny volt (illetve reszben
megprobaltak olyan marhasagokkal alatamasztani, mint, hogy minden
futtataskor keletkezik a programnak egy masolata is a RAM-ban es akkor nem
a futtatashoz kell az engedely, hanem az ilyen masolashoz, de ezt konnyu
volt kiutni, eleg volt utalni arra, hogy pl egy festmeny megnezesekor is
keletkezik egy kismeretu es fejjel lefele masolat a retinadon, megse
tekintik masolasnak) Az egesz zurzavar oka egyebkent akkor az volt, hogy a
szoftverekkel kapcsolatos jogi otletek tobbsege teljesen eltero
(angolszasz) gondolkodasbol fakadt, ami a jog teruleten koszono viszonyban
sincs a mienkkel, de mivel az IT cegek ehhez voltak hozzaszokva ezert
megprobaltak aszerint mukodni.

Sajnos az uj Szjt-vel sok minden megvaltozott 1999-ben. Bar most mar vegre
kimondtak, hogy a felhasznalas inherens reszet kepezo es onallo
jelentoseggel nem biro "technikai masolas"hoz nem kell engedely (ugyhogy a
muzeumban mindenki nyugodtan stirolhette a kepeket) de ugyanakkor azt is,
hogy felhasznalasnak most mar gyakorlatilag barmi tekintheto, amit az
adott alkotassal lehet csinalni, a torveny felsorolasa mar csak peldalozo
illetve a legfontosabb szabalyokat foglalja ossze. Igy most mar egyre
tobben vannak, akik azt mondjak, hogy igenis, a szerzonek joga van
tetszese szerint engedelyezni vagy eppen megtiltani azt is, hogy hogyan
lehet egy filmet lejatszni, hanyszor, milyen gyorsan, szabad-e atugrani a
reklamokat stb. es utalnak arra, hogy kulonben pl a pay-per-view modellek
nem mukodnenek. (Szerintem egyebkent igen, mert legfeljebb nem a szerzoi
jogba tartozna a dolog, hanem sima polgari szerzodesjog lenne, na de akkor
ugye nem kapcsolodnanak hozza azok a nagyon szigoru szankciok, amik a
szerzoi jogot olyan "kenyelmesse" teszik... de ez most mindegy) En meg
mindig ragaszkodom a regi allasponthoz es mindig megkerdezem az ilyen
emberektol, hogy ugye, abszurdnak tartanak ok is, ha ezt egy konyvvel
csinalna valaki, mire rendszerint hummognek valamit arrol, hogy az uj
digitalis javak eseteben mar mas szabalyok kellenek. (Szerintem meg nem.
Az egyetlen oka annak, hogy mas szabalyokat akarnak, hogy igy lehetne
120%-ig kiaknazni az osszes nyereseget ami egyebkent rendszerint nem is a
szerzoket gazdagitja, hanem a kozbensoket - kiado, producer stb.)

Szoval ezert van az, hogy ma mar egy "lejatszasvedelem" megkeruleset egy
masolasvedelemmel szemben kevesebb siker ovezne egy jogi eljarasban
valoszinuleg. (Nincs magancelu muelevezet joga pl, bar egyebkent legfobb
ideje lenne, hogy legyen) Mas kerdes, hogy van ahol a dolog ellenkezo
elojellel mukodik (olyan masolasvedelem, ami tkp lejatszasvedelemkent is
mukodik) pl az audio CD-knel, ezert azt szerintem is jogszeruen meg lehet
kerulni magancelu masolas kereteben.

Hu de hosszu voltam.

Sz.


-----------------------------------
Hirdessen hatékonyan, kedvező áron!
http://www.t-banner.hu/