[BSD] load balancing

[Chal]

On Thu, 2004.10.14. at 09:15 +0200, Attila Nagy wrote: 
>
> Próbálom megérteni, ma úgy látszik számolós kedvem van :)
> Kerüljön mondjuk egy ADSL az Internet szolgáltatónál 10 ezer forintba. 
> Nem tudom ebből mennyi megy a Matávnak az ADSL-ért és mennyi marad az 
> ISP-nél, de legyen fele-fele. Tehát 5 ezer forintba kerül havonta a 
> Matáv felé a kapcsolat.
> 10 ezres tételnél legyen 2 ezres kedvezmény (ez így kívülállóként 
> nyomott árnak tűnik). 10 ezer ügyfélnél ez havonta 2 millió 
> megtakarítást jelent, tehát ha az ISP ugyanannyiért adja az ADSL 
> szolgáltatást, havonta 2 milliója lesz pluszban.

Szentem 20 millio lesz..:)

> Azt mondod, hogy egy külföldi kapcsolat ára eltörpül amellett, hogy 
> meglesz-e az évi 10 ezer, vagy nem. Ha feltételezem, hogy a 
> szolgáltatónak még nincs külföldi kapcsolata és ezt a 10 ezer ügyfelet 
> akarja kiszolgálni, így okoskodnék:
> Mivel érdemes (lehet) csúcsra tervezni, számoljunk csúcsidőben 5 ezer 
> aktív ügyféllel. 384 kbps-es átlagelőfizetésre gondolva felezzük meg azt 
> is, tehát mondjuk átlagban 150 kbps-t szeretnénk nekik adni.
> Az tehát 5000*150=750000, azaz 732 Mbps. Menjen ennek a fele belföldre, 
> marad külföldi forgalomnak 366 Mbps. Felezzük meg ezt is és az jön ki, 
> hogy 10000 ADSL ügyfélre reálisnak mondható csúcsidőben 183 Mbps 
> külföldi forgalom-igény, de inkább több.

300Mbit -unk van kulfold fele, ez boven eleg perpill, userszamot
nemtom hogy mondhatok e, de amiket irtal az aranyaiban megfelel.
Volt hogy nem ment a BIX es a kulfoldunk 70% -os telitettseggel
kibirta a dolgot :) Persze ez hetkoznap volt, a reggeli orakban,
szoval nem mervado annyira, de erdekes volt.

> Nem vagyok tisztában az árakkal (sem), így tovább okoskodom. Legyen 64 
> kbps külföldi sávszélesség ára havi 45000 forint.
> 183 Mbps tehát havi 130 millió forintba kerül. Nem tudom irreális-e, de 
> felezzük :) ezt is, így kijön 65 millió forint egy hónapban. Csak a 
> külföldi kapcsolatra.

Nagyon irrealis. Tobbszaz M -es kulfoldnel mar minden esszeru
szamolas csodot mond, teljesen egyedi megallpodasok vannak. Pl az
is szamit hogy mit veszel meg az adott szolgaltatotol. Ha mar van
nala X db belfoldi vonalad, kozos terveitek vannak a jovore
nezve, es van mar tole 100M kulfolded, akkor a 200M mar nem egy
nagy lepes, anyagilag sem (aranyaiban nezve termeszetesen).

> A szerver hosting számomra megintcsak nagyon "izgalmas" terület. Érdekes 
> volt látni, hogy kezdetben mindenki saját infrastruktúrát épített, aztán 
> kinőtt egy nagy (Interware) és gyakorlatilag behúzta magához az összes 
> ügyfelet.
> Ők mondjuk szerintem hasonló (ha nem nagyobb) részesedéssel rendelkeznek 
> a hazai szerver hosting piacból, mint az Axelero az ADSL-ből. Rosszul 
> gondolom?

Igen, szerintem is naluk van a legtobb gep mo. -n. Az
"odakoltozeseknek" pedig szamos oka van. Az egyik az hogy jol
csinaljak amit csinalnak, ez nem vitatott :) Aztan nalunk erosen
bejatszott hogy egyszeruen elfogyott a hely, es lepni kellett,
ezt tunt a legjobb megoldasnak. Illetve nagyon fontos meg az IW
fizikai elhelyezkedese. Szinte az osszes nagy szolgaltato jelen
van az epuletben, nem beszelve a BIX -rol. Idealis ott
szolgaltatni :)

> Van egyáltalán (a nagyon kicsiket, kevesebb, mint 50 gép) még szerver 
> hosting szolgáltató az Interware-en és az Axelerón kívül? Saját 
> infrastruktúrával.

Erdekes kerdes ez is, mi pl csak a hely miatt vagyunk az IW -nel,
egyszeruen nem fertunk el mar a sajat telephelyunkon, es olcsobb
berelni egy jol kiepitett helyet mashol, mint egy uj sajat
szerverteremet epiteni annak minden velejarojaval. Az infrastruktura
tovabbra is sajat, csak par drotot huztunk az iw -hez.
Nem tudom hogy a tobbi ottlevo ISP hogy oldotta ezt meg. Viszont
a Datanetnek tudtommal teljesen sajat szervertermei vannak.


-- 
Chal,
mailto: chal at enternet.hu