[BSD] [ off ]: .. megmentette a FreeBSD-t!

[Adam Szilveszter]

Hali!

On Sat, Mar 13, 2004 at 09:52:50PM +0100, Miklos Niedermayer wrote:
> A FreeBSD-rol beszeltek?
> El kell hogy keseritselek benneteket, azok a fejlesztok, akik fontos 
> dolgokat 
> fejlesztenek/fejlesztettek az utobbi idoben a FreeBSD-hez, egyaltalan nem 
> elnek
> rosszul, nem kis reszuket ceg finanszirozza.  Erdemes azt is megnezni, 
> milyen
> nagy cegek nyujtanak pl. device drivereket, amik ott vannak a generic 
> kernel 
> kornyeken (Intel, Adaptec, ... sokaig lehetne sorolni). Nem csak heccbol, 
> hanem
> az embereik ott vannak a levlistakon es mas temakban is eleg aktivak. 
> Olyanrol
> sem hallottam mostanaban hogy a projektnek egeto szuksege lett volna 
> hardverre,
> szerverre, savszelessegekre. Ilyenekben nincs hiany. Inspiracioban es
> szervezettsegben annal inkabb.

Részben egyetértek. Részben azonban szerintem nehéz összehasonlítani -
mondjuk - egy Adaptec driver megírásának támogatását azzal, hogy az IBM
tkp kifizette és a saját embereivel megcsináltatta a Linux kernel
portját a saját mainframe gépeire, amivel a linuxosok szája azóta is
tele van, és ami az egyetlen valóban nagy különbség mondjuk a NetBSD és
a Linux platform támogatottsága között.

Míg az első típusra volt példa a BSD projekteknél (és van is) addig a
másodikra a FreeBSD esetében egyáltalán nem, csak kísérlet (SMP átírás)
és a NetBSD-nél is inkább a beágyazott irányban (Wasabi)

Ugyanakkor szerintem mostanra mindegyik BSD projekt túljutott azon a
ponton, ameddig a lelkes éjjel-nappal hackelő amatőrök meg az esténként
pár órát rászánó profik el tudják vinni. Most már nem az a kérdés, hogy
lesz-e egy-egy újabb eszközmeghajtó, vagy egy-egy újabb felhasználói
program lefordul-e BSD-n is. Ezek is maradó feladatok persze, de nem a
legjelentősebbek. Ugyanúgy, ahogy most már nem annak kell(ene) a nagy
számnak lennie, hogy "sikerült telepítenem", meg annak, hogy "jé megy a
KDE meg az OO.o" hanem az a kérdés, hogy "megfelelően skálázható a
megoldás 64 procira?"

Ilyenkor jönnek azok a feladatok, amik bizony akár az egész rendszer
vagy egy-egy nagyobb alrendszer teljes újragondolását is szükségessé
tehetik. Pl ütemező, szálak, biztonsági alrendszer, 64-bit tisztaság
stb. Itt már nem elég abban megnyugodni, hogy anno 25 éve a bácsik jó
dolgokat csináltak, hanem folytatni kell a művüket olyan színvonalon,
mint ahogy ők oldották volna meg a ma problémáit. Azért azt ne feledjük,
hogy a Unix típusú rendszerek alapelveit nem gondolták újra azóta, mióta
a mágnesdobok és a szalagok meg a lyukkártyák világában megszülettek. 

Ilyen munkákhoz azonban már komoly szakértelem és háttér kell. A nyílt
forrású projektek ezt eddig egy esetben *sem* tudták felvonultatni,
ezért vagy nem jutottak el 20 év alatt sem a célhoz (Hurd) ami nagyjából
a bukással egyenértékű, vagy komoly külső segítségre szorultak. A
Mozilla vagy éppen az OO.o nem lenne sehol, ha a munka nagy részét pláne
az elején nem a Sun és a Netscape programozói végezték volna. Az XFree86
projekten is látszik mára, hogy egyszer megcsinálni valamit és aztán az
idő haladtával már csak csavarozni rajta működik egy darabig, de
inspirációt nem ad.

A BSD-k nézőpontjából nem sok pozitív fejleményt látok mostanában.
Ugyanakkor pl a FreeBSD 5.x-en a szívás folytatódását igen. A 4.x sokkal
jobb, csak cserébe lassan tényleg elmarad a világtól.

A NetBSD azért tetszik viszont, mert ott legalább néhány hasznos ötletet
látok. Igaz ezek nagyon messze vannak a világmegváltótól, de legalább
valami. Pl a pkgsrc-al vagy a build.sh-val kapcsolatban.

Üdv:
Sz.
-- 
Udvozlettel:

Adam Szilveszter
Budapest
"Siessen haza! A BSD mar otthon van!"