[BSD] [ off ]: .. megmentette a FreeBSD-t!

[Adam Szilveszter]

Sebestyén Gábor wrote:

> Egy érdekes cikk, mit szóltok hozzá?
> 
>     http://www.osviews.com/modules.php? 
> op=modload&name=News&file=article&sid=938

Na, akkor ráharapok a leheto"ségre... (megkopogtatja a mikrofont... ok be 
van kapcsolva) szóval. Khm-khm.

Nekem az a véleményem, hogy ez a cikk jó esetben kb 25%-ig igaz. AZ 
Apple tényleg adott vissza kódot, ami nagyon szép to"lük, (és korábban 
abszolút nem volt jellemzo" rájuk) valamint valóban segítette a FreeBSD 
ismertségének növekedését azzal, hogy a reklámjaiban ügyesen a mindekori 
célcsoport igényeinek megfelelo"en adagolta az infókat (a grafikusoknak 
az új UI-t mutogatta, a programozóknak a sokféle fejlesztési 
leheto"séget, a kemény magnak meg azt, hogy "de ez is UNIX ám")

De azért szerintem emberek hajlamosak mind a FreeBSD jelento"ségének a 
túlbecslésére (mert olyan boldogok, hogy végre valahol láthatják 
emlegetve) a Mac szempontjából, mind fordítva. A MacOS nem egy BSD 
rendszer, még csak nem is BSD alapú. Senki ne számítson rá, hogy a 
csillogó GUI alatt jobban megnézve egy jól ismert (mondjuk) FreeBSD 
4.7-et talál perfekt PowerPC támogatással. A BSD réteg csak egy a sok 
közül, amit az Apple azért vett be, mert ezzel leheto"vé vált, hogy egy 
sor kipróbált tesztelt kód bekerüljön és ne nekik kelljen megírni az 
egészet. Emellett, mivel pl a BSD socket API ma is az egyik legismertebb 
a programozók körében, ezért az o" dolgukat is megkönnyíti. De ebbo"l a 
szemponbtól a Windows-ra is lehetne mondani, hogy "BSD-alapú" mert a 
hálózati protokol stack (plusz a parancssoros alkalmazások pl ftp 
kliens, ping stb) nem kis részben onnan származnak. Igazából ebben sincs 
semmi érdekes, inkább azt a néhány esetet lehet felsorolni külön, ahol a 
TCP/IP stack *nem* BSD eredetu" (a legismertebb ilyen a Linux kernel)

Azonban a MacOS X legalább annyira Mach, vagy éppen NeXT vagy éppen Mac, 
mint amennyire BSD.

Az Apple szerepét se kell túlhangsúlyozni. Bár lehet mondani, hogy pl 
Jordan ott dolgozik és ez milyen jó, csak éppen pont azóta nem lehet 
to"le semmit se látni szinte a FreeBSD vonalon (annál inkább OpenDarwin 
vonalon) tehát ebbo"l a FreeBSD olyan veszett sokat nem profitált. Anno a 
BSDi (és részben még a WindRiver is) biztosított pl pénzügyi támogatást, 
szerverhelyet tesztfarmot stb, az Apple ebbo"l egyiket sem teszi.

Azt a kijelentést, hogy az 5.x az Apple jóvoltából jött volna létre, 
egyszeru"en nevetségesnek tartom, éppenúgy, mint hogy o"k írták volna a VM 
rendszert. Ha van olyan cég, akinek a FreeBSD sokat köszönhet az 5.x 
létrejöttében az a BSDi volt, mert leheto"vé tette, hogy az addig zárt 
forrású BSD/OS-bo"l át lehessen venni az addigra ott már sokkal 
fejlettebb SMP támogatást. (többek között) A baj csak az volt, hogy a 
FreeBSD-nek (és a többi BSD projektnek) sose volt nagy szerencséje az 
üzleti szponzorokkal: a kapcsolat rendszerint nem tartott sokáig és/vagy 
nem vezetett nagy eredményekre. A BSDi kapcsolat is megszakadt mire lett 
volna belo"le valami.

Az, hogy a BSD fejlo"dése jelento"sen elmaradt a Linux mögött egy ido"ben 
igaz. Az is, hogy mára a helyzet javult. De ez nem kis részben annak 
volt köszönheto", hogy megint csak más cégek (pl Network Associates, 
DARPA) támogatásával projektek indultak (pl MAC framework) amik olyan 
feature-ket hoztak a rendszerbe, amik részben egyedülállóak.

Ami engem jobban idegesít, az az, hogy ugyanakkor bizonyos dolgokban 
nagyon kellene a fejlesztés, és nem látszik mert rohadt nagy munka és 
senki nem akarja megcsinálni. A BSD-n sajnos már látszik a kora (> 25 
év) és az is, hogy a valódi innovációk ebbo"l kevés kivétellel az elso" 10 
évre estek, amikor még nem tartotta magát "referencia"-nak, hanem egy 
aktívan fejlesztett egyetemi kutatás volt. Manapság is nem kis részben 
abból élünk, ami akkor elkészült és azzal meno"zünk mindenkinek, ami már 
akkor kész volt. Sajnos azonban az akkori hibák egy jó része is megvan 
még mindig, tudják is, de nincs rá ero" aki megcsinálja. Ha valaki szokta 
olvasgatni pl Bruce Evans megleheto"sen hosszú és bonyolult leveleit, 
abban sok példát talál erre is meg arra is, amikor az akkor még mu"ködo" 
dolgok se mu"ködnek ma már vagy nem olyan jól. :-) A Linux esetében ezen 
a "holtponton" az lendített át, amikor olyan nagy cégek megjelentek mint 
az IBM és a saját fizetett programozóikat és professzionális 
menedzsmentjüket ráállították a témára. Bár ez sokaknak nem tetszett, de 
mu"ködött. (A Linuxos stagnálás idejét én a 2.0-ás kernel végnapjaitól a 
2.2-es ido"szak egy részéig számítom, míg az új lendület miatti 
instabilitás ezután kapott nagyobb nyilvánosságot) Az nyílt forrású 
projektek esetében ugyanis ez a legveszélyesebb állapot, amikor 
"valamennyire mu"ködik" és ezért nem érzik már a szükségét, hogy azonnal 
tenni kellene valamit. Ilyenkor jön a tunyulás. A másik probléma pedig 
az, hogy bizony pl az SMP rendszer átalakítása jól láthatóan nagyobb 
falat volt, mint amit egy ilyen lelkes amato"r csapat le tudott nyelni. 
Jól emlékszem rá, milyen kínkeservvel haladtak a dolgok elo"re az 
5.0-CURRENT ido"szakában jó egy éven (!) keresztül. Ez sajnos nem olyan 
dolog, amit este napi egy-két óra invesztálásával meg lehet oldani (vagy 
legalábbis nem elfogadható ido" alatt) Mivel az 5.0-ra több ilyen célt is 
kitu"ztek ezért végülis az 5.0-RELEASE minden lett csak jó meg szép nem. 
És ami még nagyobb baj, hogy azóta se sikerült mindent rendbe tenni, 
ezért nincs még ma se 5-STABLE. Ezért szerintem bizony továbbra is 
nagyon érdekes kérdés lesz, hogy a BSD rendszerek és azon belül a 
FreeBSD mennyire tudnak majd lépést tartani az olyan nagyágyúkkal, mint 
amilyen az új turbó utánégeto"vel már a Linux is lett, és mennyire marad 
meg betonstabil webszervernek meg ilyesminek, ami viszont már 10 évvel 
ezelo"tt is igaz volt rá. Bár nem igaz, hogy "BSD is dying" (maga a 
helyesírás se jó, ha valaki megnézi, hogy a to dye mit jelent, igen 
jókat fog röhögni) de ez még nem sokat jelent önmagában.

Ha nem sikerül megfelelo" támogatást szerezni hozzá és nem sikerül a 
"közönöségkapcsolatok" részleget felfejleszteni, akkor könnyen 
visszaszorulhatunk a hobby-sarokba, ahol ugyan nagyon érdekes dolgok 
zajlanak, meg használható ötleteket is lehet onnan "lopni" de maga a 
rendszer nem tud ezen túlno"ni.

Kedvenc analógiáim egyikével zárnék: A mobiltelefonok (nem smartphone) 
világában már jó ideje egyértelmu"en a Nokia játssza a Microsoft szerepét 
(olyan jól, hogy az eredeti MS-nek se sikerül megvetni a lábát :-) A 
Nokia készülékek se nem izgalmasak technikailag, se nem csúcsmino"ségu"ek, 
se nem innovatívak. Viszont mindenki ismeri o"ket, ezért az UI-juk (a 
menürendszer) kvázi szabvánnyá vált, és rendszerint kielégítik az 
átlagos felhasználó átlagos igényeit. Piaci részesedésük van akkora, 
hogy már a szabványokra  sem kell feltétlenül figyelniük csak ha ez 
nekik kényelmes (lásd képüzenetek teljesen szabványtalan megvalósítása, 
vagy az MMS "lehülyítése") ugyanakkor a többiek kénytelenek az o" 
kreácóikat támogatni ha akarnak valamit (az elo"zo" példán túl ld még pl 
SMS chat, ami szintén egy Nokia "innováció") Megnegdhetik maguknak, hogy 
lesz****ják  fogyasztót (pl minden második telefonnál teljesen új 
tartozékok kellenek) Az árszínvonal pedig indokolatlanul és irreálisan 
magas, mert a márkanév sokba kerül. Mino"ségi szempontból egyetlen 
ellenpélda van, a 6310(i), aminek a népszeru"sége nem véletlen, de 
innovatívnak azt se lehet nevezni.

A Linux szerepére nincs egyértelmu" paralel, nemcsak azért mert nincs 
nyílt forrású fejlesztés, hanem azért sem, mert a nagy gyártók közül a 
többi inkább egy-egy területre koncentrál és hanyagolja a többit. Pl a 
Samsung, az LG és Sharp számára a lényeg az, hogy jó legyen a kijelzo" 
meg a csengo"hangok, a többi gyakran fapad.

A Motorola talán az OS/2 szerepét játssza, amennyiben igazán üto"s Moto 
nem nagyon volt még, ellenben sok kritikát kapott ero"sen önkényes UI-ja 
és szolgáltatásválasztéka, de egy fanatikus rajongótábor védi o"ket 
mindennek ellenére. Részterületeken o"k is alkottak nagyot igaz fo"leg 
régebben, pl vétel mino"ségben/térero"ben kiemelkedo"k a régi Motik.

A Siemens az unalmasabb kereskedelmi Unixokhoz hasonlít, amennyiben 
szintén megbízható és kielégíti az átlagigényeket, nagyon saját utat 
csak ritkán enged meg magának (bár pl az EMS képüzenet támogatás ilyen: 
A Siemensek nem a képet küldik el, mert az szerintük túl nagy, hanem egy 
számot, aminek alapján a másik Siemens megkeresi a hozzá tartozó képet a 
memóriában és kész. Ha meg a másik oldalon nem Siemens van, akkor kopp.) 
de néha azért próbálnak újítani is, az ötleteik azonban gyakran tu"nnek 
végig nem vittnek. Ennek ellenére német precizitással készült és 
megbízható munkaeszköz. (kivételek persze itt is elo"fordulnak)

A BSD-hez viszont szerintem az Ericsson (a SonyEricsson már nem annyira) 
hasonlít(ott): magas általános mino"ségi színvonal (szervizesek mondják 
még ma is, hogy a gyakoribbak közül ennél a márkánál van olyan érzésük, 
hogy nem valami mu"anyag játékot szerelnek hanem egy profi mu"szert), 
nagyon gyenge marketing (a legjobb reklámfotókat rendszerint csak akkor 
láthattad, amikor már megvetted a terméket mert a dobozban voltak), 
alacsony ismertség, sok (részben hamis) elo"ítélet, hangsúlytalan 
UI-fejlesztés (pl a mindenki által ismert lassúság szemmel láthatóan 
sose volt prioritás vagy gondoljunk a hírhedt egysoros kijelzo"ikre), 
mégis ennek a márkának a készülékeiben gyakran volt valami innovatív, 
valami vonzó. Az igaz, hogy ezek az innovációk ugyanilyen gyakran nem 
mu"ködtek tökéletesen (és aztán a továbbfejlesztés rendre elmaradt pedig 
megígérték) de mégis, még máról visszanézve is érzi az ember, hogy 
ezeken a fejlesztéseken öröm lehehett annak idején dolgozni. És azt is 
lehet látni máról visszanézve, hogy mi lett a vége... a piacon teljes 
bukás. Amit a SonyEricsson azóta jóvá tudott belo"le tenni, az már nem 
kis részben a régi értékekto"l való elfordulással és a konkurrencia 
utánzásával történt. (szerencsére azért még ma is lehet ellenpéldákat 
találni, pl amilyen haszontalan alapjában véve a Bluetooth autó amit 
kiadtak tavaly, annyira mutatja, hogy azért a szellem még él valahol 
mélyen...)

A BSD-nek is fejlo"dni kell és ehhez segítségre van szüksége, jobban mint 
eddig bármikor. Ehhez pedig a külso" kapcsolatain kell javítani, nem 
lehet bezárkózni az elefántcsont-toronyba.

Erro"l szól Greg Lehey legújabb cikke is a DaemonNews-ban, érdemes elolvasni.

Üdv:
Sz.