[BSD] swpat tuntetes

[Gabor Suveg]

Mar biztos sokan tudjatok, de hatha vki nem. Es elnezest az ekezetes
mail miatt. Igy kaptam en is. Es kertek, hogy tovabbitsam.

----- Forwarded message from Somogyi Peter <s8674som at hszk.bme.hu> -----
Ezúton juttatjuk el önökhöz az alábbi felhívásunkat:

Magyarország vonja vissza a szoftverszabadalmi irányelvjavaslatot támogató
szavazatát!

Egy petíció átadásával egybekötött békés demonstrációt tartunk, melynek
célja, hogy Magyarország vonja vissza a 2004. május 18-án, a
Versenyképességi Tanácsi ülésen leadott szavazatát, mely támogatja a
jelenlegi Európai Uniós számítógéppel alkalmazott találmányok
szabadalmaztathatóságától szóló irányelvjavaslatot, azaz a szoftverek
szabadalmaztatását.

A demonstráció a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma (1027 Budapest,
Bem rakpart 47.) előtt lesz augusztus 24-én, 16:00-kor. Minden kedves
érintettet sok szeretettel várunk.

A demonstrációt a szabad szoftverek mellett elkötelezett civil szervezetek
szervezik. A rendezvényt az FSF.hu Alapítvány a Szabad Szoftverek
Magyarországi Népszerűsítéséért és Honosításáért szervezi, és segít az
FSN, azaz Szabad Szoftver Hálózat (Free Software Network) és az MBE a
Magyar BSD Egyesület.

A tüntetésről további információ a tüntetés honlapján érhető el:
http://swpat.fsf.hu


Háttéranyag:
=========

Miért a tüntetés és a petíció?

A szabadalmi irányelvjavaslat jelenlegi tervezete (9713/04, PI CODEC 752)
elsősorban a monopóliumoknak kedvezne, erőteljesen visszafogná az
informatika fejlődését. Az óriáscégek által fejlesztett szoftvereken kívül
szinte minden fejlesztést lehetetlenné tenne, tönkretenné azt a
szabadságot és innovációt, amelyet a szabad szoftverek fejlesztői
teremtenek meg az Ön számára. A tervezet jelenlegi formájában
elfogadhatatlan a kis- és középvállalkozások valamint a magánemberek
számára. Megkérjük, hogy ha még nem szembesült a problémával, akkor
tájékozódjon a jelenlegi irányelvjavaslatról. Amennyiben nincsen egy
Hatalmas Mammut Cég a tulajdonában, akkor valószínű, hogy kedvezőtlen lesz
Önre nézve. Ha így van, akkor kérjük jönnön el Ön is augusztus 24-én 16:00
órára a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma (1027 Budapest, Bem rakpart
47.) elé.
Az Európai Parlament szeptemberben ismét szavazni fog a kérdésről. Ám az
eddig történtek ismeretében nagyon nagy meggondolatlanság lenne megvárni
azt, hogy a jelenlegi direktíva-változat kerüljön a parlament elé.
Módfelett kívánatos lenne visszavonni azt a szövegtervezetet, melyet a
Versenyképességi Tanács (VT) elfogadott. Célunk, hogy állítsák vissza azt
a megfogalmazást, amelyet egyszer már megszavazott az Európai Parlament.
Tudjuk, hogy Hollandia már visszavonta a jelenlegi direktíva támogatását,
mert felismerte a jelenlegi irányelvjavaslatban a beépített fékek és
biztosítékok teljes hiányát. Ahogy azt az International Herald Tribune is
megírta, Dánia, Németország, Lengyelország és Portugália miniszterei által
leadott szavazatok sem tükrözték a megbízó kormányuk valódi álláspontját.
A direktíva jelenlegi támogatottsága tehát meglehetősen ingatag. Ezért még
egy kis változás is képes megfordítani a kedvezőtlen helyzetet: ha
Magyarország is visszavonja támogató szavazatát, akkor a jelenlegi,
elfogadhatatlan direktíva támogatottsága megbukik.
A VT május 18-án leadott magyar szavazat óta többször ismertetett érveink
mindeddig hatástalanok maradtak, ezért tartunk demonstrációt a
Külügyminisztérium előtt. Fontos, hogy mielőbb felhívjuk magunkra a
figyelmet és átadjuk petíciónkat: augusztus 28-án megszületik a végső
döntés. Hasonló demonstrációra már többször sor került Brüsszeltől Bécsig.
Végső célunk, hogy a Németország által javasolt, és a választott
törvényhozói testület, az Európai Parlament által is elfogadott, ám az
előkészítő Bizottság és a VT által később önkényesen kitörölt részlet
visszakerüljön a maga teljességében az irányelvjavaslatba.

Mi a szoftverszabadalom és miért veszélyes?

Ezt igen nehéz úgy leírni, hogy mindenki által érthető legyen. Michel
Rocard, Franciaország volt elnöke és az Európai Parlament Kulturális
Bizottságának elnöke kísérletet tesz megmagyarázására egy újságriportban:
.Nem állapítható meg egyértelműen, hogy fejlődött-e az emberiség
esztétikai érzéke a Lascaux-i barlang óta. Az etikai és morális értékek
okán azóta is állandóan öljük egymást. Ezzel szemben a technikai tudás és
a természet megismerésének területén mellbevágó a fejlődés. A tudás
szédítő növekedése itt kulcsszerepet játszik. A tudás a másolás útján
terjedt, mindenki a másikat utánozta, és ez így van rendjén. A szoftver
szabadalmaztatásával az emberi tudás helyzetét változtatjuk meg. Minden
szellemi tulajdonnal kapcsolatos kereskedelem egyre inkább a szoftverben
fog megtestesülni. Amennyiben bevezetjük a szabadalmaztathatóságot, azaz
egy árat szabunk és tiltunk, akkor egyúttal egy íratlan szabályt is
bevezetünk. Ez aggasztó.
Két dolgot kell megkülönböztetni: a műveket, melyeket a szerzői jog
szabályoz, és a találmányokat, melyek szabadalmaztathatók. A XIX.
században elsősorban az előzőek voltak érdekesek. Természetesnek vettük az
alkotók javadalmaztatását és művük integritásának megőrzését. Megalkottuk
hát a szerzői jogokat. Később bevezettük a találmányok szabadalmaztatását,
azaz hogy egy találmányt mindenki más csak illetmény megfizetése után
használhasson. A XX. században nem okozott problémát a kettő
szétválasztása. A szerzői jog által védett művekkel ellentétben a
találmányok fő ismertetőjegye a természeti erők és anyagok felhasználása.
Az emberi tudás állandó keringésébe vetett meggyőződésből következik, hogy
szellemi termékek nem szabadalmaztathatók. Egy számtani egyenlet nem
szabadalmaztatható. 1972-ben az európai szabadalmi egyezmény egy egyszerű,
jóízű mondatot tartalmazott: .a szoftver nem szabadalmaztatható..
Nem ellenzek kategorikusan minden szoftverszabadalmat, de van egy határ,
amit tiszteletben kell tartani. A szabad szoftver pártolói, akik közé
hosszas töprengés és olvasás után magam is beálltam, azon a véleményen
vannak, hogy a találmányok (tehát szabadalmaztatható dolgok) természeti
erők használatáról vagy anyagon végzett hatásokról ismerszenek meg.
Például az autókban található blokkolásgátlóval ellátott fékrendszert
(ABS) ugyan számítógép vezérli, ám a természeti erők használatán alapszik
és anyagon hat. Ezzel ellentétben egyetlen, pusztán szellemi termékeket
leíró vagy ezek terjesztését megkönnyítő szoftver (ilyen például egy
szövegszerkesztő) sem lehet szabadalmaztatható. Az Európai Szabadalmi
Hivatal azonban máris túllépte az eredeti elképzeléseket és vagy
harmincezer vitatható szabadalmat már be is jegyzett. Van tehát egyrészt
egy nyomás, hogy a jelenlegi jogbizonytalanság megszűnjön. Másrészt pedig
az amerikaiak nagyon széleskörűen értelmezik a szoftverek
szabadalmaztathatóságát. Náluk ide tartoznak a pedagógiai módszerek vagy a
(szoftverek és számítógépek támogatta) sebészi beavatkozások is. Ezek
azonban nem mások, mint az emberi tudás receptjei, és semmilyen ok nincsen
ezek szabadalmaztathatóságára.
A szoftveres újítás és az egyéb találmányok újítási folyamatai közt
alapvető különbség feszül. Az előbbi területen az egymásra építés
lényegileg sorozatos: harminc szoftver alapján és segítségével hozzuk
létre a harmincegyediket. A szoftverek szabadalmaztathatósága a szoftver
létrehozói számára anyagi és jogi veszélyforrást jelent. Egy ilyen
fejlemény lelassítaná az emberi tudás növekedő szerteágazóságát és a
gazdasági tevékenységet. Többé nem lehetne egy sarokban, mindenkitől
elzárva szoftvert létrehozni anélkül, hogy állandóan ne tornyosulna fölénk
hatalmas illetmények kifizetésének veszélye. Pedig több ezer kis- és
középvállalkozás, gyakran baráti társaságok, ilyesfajta ötletek alapján
indulnak el..

Az Európai Szabadalmi Hivatalnál ma a törvény szelleme és betűje ellenére
körülbelül harmincezer szoftver szabadalom van bejegyezve. A
szoftverszabadalmi direktíva ezt a törvénytelen állapotot kívánja
legalizálni. Lássunk néhány példát a bejegyzett szabadalmakra, és azok
hatására

    * Webshop: Gyakorlatilag az egész elektronikus kereskedelem.
Önkényesen kiragadva a 10. példát: Ajándék: Ajándék megrendelése
ismer.sünknek az interneten keresztül - EP927945
    * Folyamatsáv (EP 394169). Az egyes folyamatok előrehaladását jelző
elem. Majdnem minden grafikus felülettel rendelkező szoftver használja ma.
Nézd meg a böngésződ alját miközben betölt egy oldalt. Ha ezek után ilyet
akarsz látni egy programban, azért majd fizetned kell.
    * A weboldalak tömörítése letöltés közben. Ezt a webszerverek
legtöbbje csinálja, a hálózat jobb kihasználása céljából. Gregory
Aharoniant, a szoftverszabadalmak egy híres kritikusát ennek a
szabadalomnak a megsértésével vádolták, mert volt neki weboldala. A
következő te is lehetsz.
    * A JPEG tömörítés (Több szabadalom). A jpeg és hasonló veszteséges
tömörítések elméleti alapja szabadalmaztatva van (az ehhez szükséges
elméleti munkát Joseph Fourier 1768-ban született francia matematikus
végezte el, nem mostanában). Emiatt ma már a JPEG nem szabvány.
    * Az LZW tömörítés (EP 129439). Ez a tömörítési mód noha nem az
egyetlen, és nem is a legjobb, több szabványos fájlformátum alapja. Ha
bevezetik a szoftverszabadalmakat, nem lesz szabad olyan szoftvert
készíteni, ami GIF, ZIP, vagy PDF formátumot állít elő. A Gimp alapból
emiatt nem csinál GIF képet. Következésképpen nem lehet majd szabadon
hozzáférni az Magyar és az Európai Szabadalmi Hivatal által nyújtott PDF
állományokhoz sem egy példa a HPO.hu-ról.
    * TrueType betűkészletek (Több szabadalom). Biztosan gondolkoztál már
azon, hogy miért csúnyák némelyik linuxon a betűk. Hát azért, mert azokra
az algoritmusokra amitől szépek lennének, az USA-ban szabadalom
vonatkozik, és ezért azokat sokan kikapcsolják. Ezért van a Debian
"non-US" verziójában jobb truetype motor.
    * CIFS A Microsoft fájlmegosztó protokollját hívják így új nevén, azt
amelyet a samba is implementál. Ezt is szabadalom védi, tehát ha bevezetik
a szoftverszabadalmakat, minden samba kiszolgáló után adót kell a
Microsoftnak fizetni.
    * Fül (EP 0689133). Az Adobe Systems Inc. bejegyezte a több lapból
álló füles párbeszédablakot, mint 3D megjelenítés egy formáját a
számítógép képernyőn. Ezt a módszert jelenleg több alkalmazás is használja
(Mozilla, Opera, Netscape, Konqueror, Galeon, Phoenix, Safari stb.
böngészők, OpenOffice.org). A Microsoft Internet Explorer böngésző azonban
a szabadalom meggátolta a fejlődésben, hiszen az Adobe már sikeresen
beperelte a Macromedia-t.

A példákat hosszan lehetne sorolni, a leginkább felháborítóak azok, amikor
olyan embereket fenyegetnek bírósággal, akik egy jól ismert algoritmust
vagy módszert implementálnak. Ilyen példákat és a fennt bemutatottakat is
itt található.

Slightly modified Shakespeare quote - reg ex style - /(bb|[^b]{2})/
GPG-kulcs: http://pgp.mit.edu:11371/pks/lookup?op=get&search=0xAF6F6BC9
1024D/AF6F6BC9 4F18 6CBC 7B94 53B9 5688  0DD1 827C 4F70 AF6F 6BC9

----- End forwarded message -----

-- 
best wishes,

Gabor Suveg <gabor at suveg dot hu>

Magyar BSD Egyesulet >> www.bsd.hu << Hungarian BSD Association
Unix isn't just  #include <linux.h>,  i386,  ILP32,  ELF,  ...!