[BSD] FAQ kiegeszites

[Adam Szilveszter]

ATTN: Mami (bocs nem tudom a cimet)

Hali!

Mivel eppen most volt rola szo, hogy gond van az Internet eleressel,
ezert megneztem a bsd.hu-n a FAQ-ot es azt talaltam, hogy az erre
vonatkozo resz sajno ures. Ezert gyorsan potoltam a hianyt. Aki akarja
az persze meg nyugodtan bovitse, csiszolja stb.

Udv:
Sz.
-- 
La vida es una flor
--------- következő rész ---------
6.1 Tudok-e csatlakozni *BSD alól az Internet-szolgáltatómhoz?

A gyakrabban használt csatlakozási módokkal igen. A legtöbb lehetőséged FreeBSD alatt van, de az ISDN kivételével a többi BSD sem tud kevesebbet. Problémát általában csak az olyan egzotikusabb megoldások jelenthetnek, mint a műholdas, vagy a rádió LAN-os elérés, mert ezeknél általában egy speciális PCI kártya kerül beépítésre, amelyhez hiányoznak a BSD-re való meghajtó programok. Külső, szabványos felületen csatlakozó eszközök esetleg így is működhetnek.

A leggyakoribb elérési módokról néhány szó:

1) Analóg modem: A hagyományos betárcsázós modemes elérés általában nem jelent problémát BSD rendszerek alól. A legjobban a régi, soros porton csatlakozó külső modemek működnek, ezekhez semmilyen speciális meghajtó program nem kell. A belső modemek közül sajnos csak a teljes hardvert tartalmazó modemek mennek jól, az újabb évjáratú úgynevezett winmodemek, amelyekhez speciális meghajtó programok kellenek, csak FreeBSD-n működnek valamennyire, de távolról sem teljeskörűen. Ha szerencséd van, akkor a ports/comms/ltmdm driver támogatja, de ez távolról sem garantált. Különösen újabb laptopokba épített modemek sajnos már más alkatrészeket tartalmaznak, ezek sajnos nem működnek. A külső, de USB felületen csatlakozó modemek közül szintén csak kevés működik.

Ha van egy támogatott modemed, akkor már nincs más dolgod, mint a tárcsázóprogramot beállítani. Ez Free és OpenBSD alatt legnagyobb valószínűséggel a ppp(8) programot fogja takarni, amely jól dokumentált és példa állományok is tartoznak hozzá. Jó kiindulás a ppp manuál oldal tanulmányozása. NetBSD esetében a tárcsázó a Linux alapú rendszerekről is jól ismert pppd, így az ott megtanultak itt is használhatóak.

A ppp támogatja az MS-CHAP típusú bejelentkezést, és a Windows NT típusú RAS elérés esetén is tud visszahívást kérni.

2) ISDN: Mivel ez a hozzáférési mód csak a világ egyes országaiban terjedt el és a jelentősége ott is csökken, ezért ISDN támogatása egyedül FreeBSD-ben van az i4b (ISDN4BSD) projekt keretében. Ami a modemet illeti, itt már nehezebb dolgunk lesz, mert a belső modemek közül csak néhány régebbi, főleg német gyártmányú vagy ott népszerű eszköz támogatott, amelyeket azonban már nehéz beszerezni. A külső eszközök közül itt sem érdemes sok sikerre számítani az USB-s felületűek esetén, míg a soros eszközök nagyobb valószínűséggel működnek.

A ppp(8) program ismeri és támogatja az ISDN-es bejelentkezést, beleértve a vonalak összekapcsolt használatát is (dual ISDN). Mintaállományok is rendelkezésre állnak.

3) xDSL: Mindhárom BSD rendszerről megoldható, de a legnagyobb sikerrel azok a modemek kecsegtetnek, amelyek nem USB-n, hanem Ethernet kábelen csatlakoznak a számítógéphez. Ezért célszerű előre kérni a szolgáltatót, hogy bekötéskor ilyet hozzanak. Az elérést FreeBSD alatt a netgraph(4) rendszerre alapozva a ppp(8) program biztosítja, míg Net és OpenBSD alatt külön kliens program létezik a pppoe kapcsolatok számára. Amennyiben a kapcsolat nem pppoe alapon működik, még mindig megpróbálkozhatunk olyan, nem az alaprendszer részét képező programokkal, mint az mpd, de a siker nem garantált. Ezért kétség esetén célszerű a szolgáltatóval ezt is előre tisztázni. Ha mégis egy Alcatel USB-s modemünk van, lehetséges, hogy a FreeBSD-n a ports/net/pppoa alatt elérhető meghajtó megoldást hoz, de más típusú modemekre nem működik. Az elérés beállítása a ppp tárcsázó beállításához hasonló módon történik.

4) Kábel: Ez esetben általában egy Ethernet kábelen lehet csatlakozni a kábelmodemre (az újabb fajta USB-s csatlakozások nem támogatottak), a beállítás pedig csak annyiban tér el egy belső halózaton használttól, hogy az IP címet, az alapértelmezett átjárót és esetenként a DNS szerverek címét a szolgáltató DHCP szerverétől kapjuk, így a hálózati kártyát DHCP kliensként kell konfigurálni. Ügyeljünk rá, hogy némelyik szolgáltatónál az új előfizetéseket, vagy az addig nem használt hálózati kártyákat külön be kell jelenteni, illetve aktiválni, erről ne feledkezzünk el.

5) Bérelt vonal: Mivel a bérelt vonalakhoz jár a router is a végpontokon, így a BSD rendszer beállítása megfelel a helyi hálózaton szükségesnek.

6) ATM, Frame Relay: Lásd fent. Érdekesség, hogy megfelelő hardverrel a BSD rendszerek is képesek ATM kapcsolatokat kezelni, azonban az ehhez szükséges ATM kártyák drágák és ritkán fordulnak elő mindennapi kliens gépekben.

7) Ha BSD rendszer egy router mögött van: A beállítások szempontjából úgy kell tekinteni, hogy a rendszer egy helyi hálózaton van, minden szolgáltató felé irányuló forgalmat a router kezel. Ez érvényes a sima, ISDN vagy xDSL modemmel egybeépített, illetve drótnélküli hálózat AP funkciót tartalmazó kombinált eszközökre is. Ugyanakkor a switch vagy hub eszközök esetén a hálózati beállításokat a BSD rendszeren kell elvégezni, mert ezek az eszközök nem képesek önállóan kezelni az Internet kapcsolatot!