Re: Offtopic: Re: [BSD] USB eszközök

Rédei redei at freemail.hu
2003. Aug. 20., Sze, 17:37:14 CEST


Zahemszky Gábor kérdéseire:

1) Némi tolerancia. Bárkivel előfordulhat, hogy olyan hangvételű levelet ír
(hirtelen felindulás) minek hangneme nem megfelelő. Hát igen, nem vagyunk
tökéletesek.

2) A hibákat, instabilitást vagy részleges mukodest illik jelezni.

>>Ja még valami: mi egyébként  fent és lent említett H. k.-val sokat és
>>hosszan vitatkoztunk azon, hogy a BSD-k jók-e desktopnak - én vele
>>ellentétben igennel szavazok.

Ja, én is ezt remélem az olvasottak alapjan.

> Nem kötekedni akarok, de olvasva hozzászolásaid azok meglehetősen sértőek
a
> kérdezőre nézve.
A kérdező megnyilvánulásai pedig a fentebb emlegetett fejlesztőkre nézve.

Preciz munka, dokumentáltság. lásd 2. pont

> boxzsákot. Pedig Én XP-t használok(grafika, web), ami kb 20 év
"fejlesztés"
Hát ha az 1980-as DOS 1.0-t hozzászámoljuk, akkor tényleg megvan a 20 év,
ebben az esetben csak az a szerény kérdésem, hogy mi lett volna, ha ez
alatt a 20 év alatt rendes fejlesztők is vannak náluk?
> életem 32 évéből 20-at gépközelben töltöttem. Kezdve HT-1080Z-vel (basic,
Én ezzel szemben 40-ből töltöttem ugyanennyit, az is igaz, hogy ennek
hálistennek több mint a felét számítógép, és nem játékgépek mellett
(ha kell a felsorolás: ABC80, C64, R50, VT32x, PC, RS6000, Alpha AXP, HP
PA-RISC, némi Sparc, meg ami még akadt)

A, Pénzzel minden potolhato. A Dos-t is vettek, ha jol tudom az NT magot is.
B, 12 évesen 1983-ban szerinted milyen géppark volt elérhető számomra?  A
nálam fiatalabbaknak elképzelése se lehet róla, mi volt akkor. A
sztechnikaval egy klubban ismerkedtem, amit a helyi szervezetek (városi
tanács, SZÜV ???) finansziroztak. Anélkül még erre sem lett volna
lehetőségem. Ha jól emlékszem, 1985 körül egy C64 ára majdnem 1 évnyi
átlagfizetés volt (~60e.). PC-t ne is emlitsem. Az Amiga legalább egy
kellemes oprendszerrel büszkélkedhetett. Nem pitiáner. Iskolásként egy kissé
húzós egy ilyen "játékgép" kifizetése.
A 90-es évek elején játékfejlesztéssel foglalkoztam (gfx), majd némi
kihagyás jött (üzletkötő). Ezek után DTP-eztem, már nem is volt kedvem
programozással foglalkozni. Script nyelvek szóba jöhettek problémamegoldás
esetén, de több nem. Hogy miért?
A mai rendszerek elég összetettek. Egy személynek teljes rálátása minden
területre talán nem is lehet. Vagy nem éri meg. Személy szerint Én is azon a
véleményen vagyok, hogy a célnak megfelelő eszközt használjunk. Ma már nem
nagy szám egy otthoni hálózat, kifizethető és egyből céleszközeid lesznek
(persze ez már nem annyira hobby szint).

> után egészen használható. Barátkozom a gondolattal, hogy áttérjek
(szimultán
> persze) linux, bsd használatára. A linux disztribek borzalmas POKOLT
> zuditanak a felhasználó lelkivilágára. Mindegyik rendszer más felépítésű,
> egyszóval KÁOSZ. Használd az ISO-kat, többről ne is álmodj - mert nem
> müxik!.
Ez itt nagyon offtopic, de azért megkérdem: és akkor mi van?  Amúgy pedig
ez egyszerűen nem igaz.  Rólam aztán nem lehet elmondani, hogy szeretem a
Linuxot, de ez erős csúsztatás.  Pont annyira kell érteni hozzá, mint minden
egyébhez.  Ha valaki felszínesen ért hozzá, akkor letörölgetheti a port,
ha meg jobban, akkor kicserélheti a biztosítékot is. És akkor mi van?  Mit
mondjak azokról a sztechnikai cégekről, akik szegény otthoni felhasználó
vacak pc-jét egy vírustámadás után leformázzák, és újratelepítik.  Ez,
azaz az újrainstall, itt is elérhető lehetőség.  Ezen túlmenően pedig 1 db
disztribet kell választani és kitartani mellette, nem érzi az ember a
sokszínűség káros hatását.

A problema: doksi. Vannak nagyon használhato magyar nyelvu konyvek (az idő
pénz, ugyebár). Nekem szeremcsém van, a helyi könyvtárból  tucatnyi
unix-linux könyvet tudtam kölcsönözni, átlapozni. A nagyrésze önmagában
használhatatlan egy teljesen kezdő részére (részleges információ). Persze
egyetlen könyvtől én sem várom el a teljes leirását egy rendszernek. Pozitív
példa: Marcel Gagné - Linux rendszerfelügyelet. Olvasmányos, érthető,
példákkal megspékelve. Csipem. AbsoluteBSD szintén (minta alapján -
chapter18.pdf). Ezeknek a szerzőknek minden elismerésem.

> Ezek az emberek gondolkozanak el azon, hogy ki és kik finanszirozzák a
> projecteket, különbözö alapítványokat, akik kedves kis célmegoldásukat
> fejlesztgetik.
Mi van???  Mindegy.

A Unix-Linux világ kissé olyan mint egy sziámi ikerpár. Mindkét oldal
profitálhat a másik fejlesztéseiből. Felsorolni is nehéz a linuxos
kezdeményezéseket, bár a bsd-t sem szabad lebecsülni. Ezek azok a projectek
amire céloztam, ahol bőven vannak anyagilag-technologiailag  támogatottak.
Ezek nem lennének, ha nem lenne a Linux LUFI. Sokszor a támogatás csak a
jövő lehetőségének szól. Kapitalista csökevény :)
hirlevel lme.linux.hu:
1) Különböző jogi és pénzügyi okok miatt csak némi kerülő után a
fejlesztőkhöz jutott pénz lehetővé teheti, hogy a projekt gerincét képező
legfontosabb emberek a jövőben akár teljes munkaidőben is az OpenBSD
következő változatain dolgozzhassanak.
Visszavonta a DARPA az OpenBSD támogatását (Ápr. 19, 23:11:03)
2) A KBSt szakértői szerint a német szövetségi kormányzati szervek a nyílt
forráskódú eszközöket, például a Linux vagy a FreeBSD operációs rendszert
nem csak szerveroldalon, hanem a munkahelyi gépeken is használhatnák.

Részemről, ennyi. Nem becsülöm le a szakértelmet, de az arroganciát,
agressziót nagyon nem szeretem.
Akiket ok nélkül sértettem meg,  azoktól elnézést kérek
Akit okkal. Hát, az bizony marad. Legalábbis a véleményem változatlan. Ha
fáj, ha nem.

További kellemes pihenést kivánnok minden listatagnak a nap hátralévő
részében.

Elnök úr,
Tisztelettel,
Rédei Zoltán

Aki nem Shanky - hanem Senki (mint Nobody) :)

UI: Fabo Marton, Adam Sziveszter és Kunczly Sándor István leveleit olvasva
talán mégis értelme volt megemliteni a témát. Köszönöm.







További információk a(z) BSD levelezőlistáról