[FreeBSD] GNU Public licensz

[Adam Szilveszter]

Hali!

Nocsak, egesz konstruktiv parbeszed kezd itt kibontakozni:-) Ez jo, mert 
a lista archivban a jovo szamara is megmarad.

Nehany megjegyzes:

SZIGETI Szabolcs wrote:
> Mellesleg en is kerdeztem egy hozzaerto embert, neki ez a gyors velemenye
> (azt elfelejtettem mondani neki, hogy van magyar verzio, igy az ezt hianyolo
> dolog targytalan):

Igen. A magyar valtozat van is meg eloallithato is, ez nem gond.

> No, elsore annyit tudok mondani, hogy a szandekos es sulyos gondatlansaggal
> okozott karert mindenkeppen felelos lesz. A tobbi esetleg kizarhato.

Egyetertek. Ez pedig akar eleg sok is lehet, mert mig a szandekossag 
azert elegge ritka lesz (szerencsere:-) de az, hogy mi a sulyos 
gondatlansag, bizony mar nem mindig olyan egyertelmu. Pl a 
programozasban is vannak olyan "jo gyakorlat"-nak tekintett fogasok, 
amiknek a mellozese bizony akar biztonsagi hibakat is okozhat (ld sajnos 
a multban ujra es ujra) es amiknek az ismerete minden programozotol 
joggal varhato el. Pl ha a programozo nem megbizhato inputot ugy helyez 
el valtozoban, hogy a hozzatartozo puffer merete fix es nem ellenorzi az 
input hosszat, az bizony, mivel kozismert, hogy ez mekkora balfekseg, 
adott esetben sulyosan gondatlan is lehet... hmhmhm:-)


> A legnagyobb gond az, hogy ez mint Altalanos Szerzodesi Feltetel itelendo
> meg, ha egyaltalan szerzodesnek vesszuk, akkor meg egyreszt gond van azzal,
> hogy angol nyelvu reven nem fog feltetlenul hatalyosulni a fogyasztoval
> szemben, mert megismerhetonek kell lennie, azonkivul nem is koteles
> elfogadni. Ha meg a rautalo magatartast vesszuk is, akkor is vitathato, bar
> vedheto is.

Erdekes gondolat ez az ASZF-es, a felvetett gondok valosak, (ha most a 
nyelvtol el is tekintunk) es termeszetesen ugy oldhatoak meg, hogy ne a 
fogyasztonak kelljen megtalalnia a kulon allomanyban levo licenszet, 
hanem arra feltuno modon a figyelme fel legyen hiva. Pl a letolteskor a 
program informaciok kozott szerepel, hogy a program a GPL szabalyai 
szerint hasznalhato fel, es egyszersmind egy link biztositja a GPL egy 
peldanyanak azonnali elerhetoseget. (magyarul:-) De nyilvan egyeb 
valtozatok is elkepzelhetoek, pl CD tokjan vagy a kisero fuzetkeben, 
stb, mindenki hasznalja a fantaziajat. A lenyeg, hogy legyen konnyen 
elerheto (tehat ne csak ugy altalaban legyen ott, hogy valahol fenn van 
a Neten es toltsd le, meg az se igazan jo, hogy kerjel egy peldanyt az 
USA-bol mert nem realisztikus, hogy valaki ezert irna egy legipostas 
levelet:-) es, hogy legyen ra feltuno utalas a programmal kapcsolatban. 
Ez egyebkent a GNU Coding Standardban is benne van, pl a progi maga is 
kiirhatja indulaskor, hogy a GPL alatt all es azt a kovetkezo konnyen 
hozzaferheto helyen talalni meg, vagy a GUI-s program "About" boxaban 
egy link egy lokalis peldanyhoz... viszont ami *nem* kell: nem kell 
csupa nagy betuvel irni az utalast, a magyar jog itt engedekenyebb mint 
az amerikai:-)

> Sokkal jogosabb es szerintem mukodne a GNU-ban az a kitetel, ami
> licencia-engedelynek es nem szerzodesnek tekinti az egeszet. Ez
> valoszinuleg menne: felhasznalasi engedely feltetelekhez kotve (ha
> elfogadod, akkor persze szerzodes, de ez nem szukseges). Ha pedig ezt
> megserti valaki, akkor szerzoi jogi alapon lehetne perelni.
> En leginkabb azt tartom problemasnak, hogy ez az egesz szoveg nem lesz
> hatalyos az illetore (mert angolul van, mert kulon fajlban van, mert mi a
> fenenk olvasnam el stb...). Ha viszont valamiert hatalyos, akkor
> valoszinuleg hasznalhato, es a talan a magyar torvennyel is
> osszeegyeztetheto.

Ezzel csak az az egy gondom van, hogy amennyire en emlekszem, a 
licenciat iparjogvedelemnel hasznaljak, (pl szabadalom) mig a szerzoi 
joggal vedett alkotasok hasznalatanak szabalyait a szerzoi jogi torveny 
maga es az abban a vege fele emlegetett felhasznalasi szerzodes 
tartalmazza. Tehat nem latok lehetoseget arra, hogy valaki egyoldaluan 
"rakenyszeritsen" felhasznalasi felteleket valakire, csak annyiban 
amennyiben ez egy szerzodesbe beleferne es amennyiben ennek a 
szerzodesnek a letrejotte es ervenyessege megvedheto. Ebben megint semmi 
kulonbseg a nyilt forrasu es a COTS szoftverek kozott.

Es persze meg egy dolog: a licensz szerzodesnek nevezett iratok gyakran 
messze nem csak szerzoi jogi kerdesekrol rendelkeznek, pl az, hogy 
mondjuk 2 evig vallalja a szallito, hogy az igenyek megvaltozasa eseten 
a kodot atdolgozza hataridosen, vagy eppen, hogy az esetleges 
hibak/problemak/"nem igy gondoltam"-ok kisimitasara helyszinre 
szakembert kuld aki veled egyutt dolgozva segit, nem szerzoi jogi 
kerdes, megis teljes mertekig helyen valo lehet a szerzodesben. 
Hasonlokeppen, mig pl a valtoztatas minden formaja vagy eppen a masolas 
szerzoi jogi kerdesek (igy az engedelyezett "biztonsagi masolatok" szama 
is pl) addig a termek sima futtatasa nem az. A forgalomba hozatalnal 
pedig van egy korlat, miszerint az elso jogszeru eladas utan a szerzo 
annak a peldanynak a tovabbi eladasat nem kontrollalhatja. (ezert pl az 
un OEM szoftverek eseteben, ha azokat anno a geppel egyutt megvetted, 
akkor utana mar gep nelkul is el lehet adni oket.)

> Aztan a legnagyobb szivas azt kitalalni, hogy hol lehet perelni, ha
> visszaeles van, mert hogy ezt kikotni nem lehet elore az fix.

Ha a partner fogyaszto, akkor a javara szolnak a kulonbozo 
fogyasztovedelmi rendelkezesek, tehat igy az is, hogy pl nem lehet 
kikotni, hogy kizarolag valami tavoli amerikai birosagon perelhet, 
honolului jog szerint:-) Ha viszont ket gazdalkodo szervezet kot 
egymassal uzletet, ott a helyzet *lehet* mas. Erre nezve erdemes a 
Nemzetkozi maganjogrol szolo, maig aktualis 1979 evi 13. sz torvenyereju 
rendeletet es a Ptk-t meg a Kptk-nak nevezett 1976 (v 7?) evi 
nemjuteszembe szamu torvenyereju rendeletet nezegetni a Ptk nemzetkozi 
kapcsolatokban torteno alkalmazasarol.

"megerik ezek a jogaszok a penzuket (TM)":-)
> <<<<
> 
> Szabolcs
> 
> 

Udv:
ebed Sz. unet