[FreeBSD] GNU Public licensz

[Adam Szilveszter]

Szia!

Na akkor azzal nyitom a napot, hogy megprobalok valaszolni a 
kerdeseidre, mert szerintem masokat is foglalkoztathat.

Janos Feher wrote:
> On Oct 15 2002, Hajdú Zoltán wrote:
> 
>>314. § (1) A szándékosan, súlyos gondatlansággal, vagy bűncselekménnyel
>>okozott, továbbá az életet, testi épséget, egészséget megkárosító
>>szerződésszegésért való felelősséget érvényesen nem lehet kizárni.
> 
>   ^^^^^^^^^^^^^^^^^^
> Itt szerz.désszegésr.l van szó... Nade:
> 
> 1999. évi LXXVI. törvény a szerz.i jogról
> 
> 5. § (1) Több szerz. közös m.vére, ha annak részei nem használhatók fel
> önállóan, a szerz.i jog együttesen és - kétség esetén - egyenl. arányban
> illeti meg a szerz.társakat; a szerz.i jog megsértése ellen azonban
> bármelyik szerz.társ önállóan is felléphet.
> 
> ==> ebb.l nekem az világlik ki, hogy minden egyes részr.l, legyen az
> 	egy pársoros patch, csatolni kell egy licenszet, mivel:

Reszben, ti a nevedet fell kell tuntetni. Mas kerdes, hogy amennyiben nem

teszed meg, akkor sincs
nagy baj, mert a szerzoi jogi torveny nem akkortol ved egy szerzoi 
muvet, amikortol mondjuk te rairod, hogy ez a tied, hanem a szuletesetol 
kezdve automatikusan, mindvegig. Tehat pl annak, hogy "Copyright XY" 
csak abbol a szempontbol van jelentosege, hogy megtudd, ki a vedelem 
jogosultja, (egyszerubben ki a szerzo) de abbol a szempontbol, hogy 
vedett-e a mu, semmi jelentosege nincs. Ezert a GPL eseteben pl az a 
helyes megoldas, hogy van egy allomany, amely tartalmazza azt, hogy ki 
mindenki irt bele es ezert ki mindenki szerzoje annak a darabnak. Igy ha 
valaki pl engedelyt kell, hogy kerjen valamire, akkor minden szerzotol 
kell, hogy kerje stb. Kulon licenszet nem kell tenned bele es nem is 
tehetsz, mert ha a te felteteleid elternenek az egesz muetol es 
utkoznenek vele, akkor, mivel te csak egy (onmagaban eletkeptelen) reszt 
irtal bele, ezert akkor nem irhatod bele a te valtoztatasodat, ha nem 
mond ellent, akkor meg felesleges. Az egesz mu licensze pedig csak az 
osszes szerzo egyetertesevel valtozhat.

Ha viszont a te reszed onmagaban is eletkepes, akkor az onallo mu lesz 
es persze ugy licenszeled (most mar egyedul) ahogy akarod: pusztan csak 
az, hogy mondjuk ugyanabban a disztribucioban van benne mint mas muvek 
nem hoz letre kozottuk kapcsolatot. (a te szempontodbol)

> 16. § (4)Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szerz.t a m. felhasználására
> adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek - eltér.
> megállapodás hiányában - a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell
> arányban állnia. A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal
> mondhat le. Ha a törvény a felhasználási szerz.dés érvényességét
> megszabott alakhoz köti, a díjazásról való lemondás is csak a megszabott
> alakban érvényes.
> 
> [...]
> 
> (6) Jogosulatlan a felhasználás különösen akkor, ha arra törvény vagy az
> arra jogosult szerz.déssel engedélyt nem ad, vagy ha a felhasználó
> jogosultságának határait túllépve használja fel a m.vet.



> A GPL1-b.l:
> 
>  THE ENTIRE RISK AS TO THE QUALITY AND PERFORMANCE OF THE PROGRAM IS
>  WITH YOU.  SHOULD THE PROGRAM PROVE DEFECTIVE, YOU ASSUME THE COST OF
>  ALL NECESSARY SERVICING, REPAIR OR CORRECTION.
>  
> ==> Amennyiben a licensszerz.dést elfogadja, úgy vállalja a költségeket,
> és mivel:

Ezt nem igazan ertem. Az altalad idezett a torvenyi rendelkezesek az 
utolso kivetelevel a *szerzore* vonatkoznak, neki vannak (tobbek kozt) 
vagyoni jogai is. Amikrol, a torveny fenti szabalyai szerint, 
rendelkezhet is. Valamint neki, a szerzonek van joga dijazasra, amirol 
lemondhat. Nem latom, hogyan erintene ez egy *hasznalot* aki azt 
tapasztalja, hogy a szoftver nem azt csinalja amit kellene, hogy 
csinaljon, vagy eppen ne adj eg kart okoz neki.

Ami a (6)-ot illeti, a kerdes itt pontosan az, hogy az USA-ban es az 
angolszasz orszagokban altalaban joval nagyobb szabadsaga van a 
szerzodoknek, tehat kevesebbszer szol bele a jog abba, hogy miben 
egyezhetnek meg. Ezzel ellentetben a nemet tradicio szerinti 
rendszerekben az allam szeles koruen jobban tudja, hogy mit akarhatsz, 
mint te magad (hogy egyszeruen fejezzem ki magam:-) tehat joval tobb 
olyan szerzodesi kikotes lesz amit eppen nyugodtan beleirhatsz egy 
szerzodesbe, de alapvetoen csak a papirt foglalja, mert nem ervenyes. Es 
ezen az se valtoztat semmit, hogyha a masik partner a felteteleket ugy 
mond "elfogadta": kesobb barmikor hivatkozhat arra, hogy ez v az a 
feltetel ervenytelen. Ezert az ilyen kikoteseket mar beleirni sem 
erdemes, mert csak csalodast okoznak. Igy pl nem lehet kikotni azt, amit 
a GPL-bol fentebb ideztel, mert ha a szoftvered nem mukodik es nekem 
kart okoz, akkor en adott esetben beperelhetem az osszes szerzot akkor 
is, ha en semmit sem fizettem erte. Tehat te hiaba hivatkoznal arra, 
hogy te beleirtad a szerzodesbe es ezert ha nem fogadja el akkor nem 
hasznalhatja, o mondhatja azt, hogy majd a birosag dont, es a birosag 
nagy valoszinuseggel ugy dont majd, hogy a szerzodest mint egeszet 
eletben hagyja, de "kioperalja" belole  azokat a reszeket, amik a magyar 
jognak nem felelnek meg. Tehat a szerzodes, a szerzodo felek esetleges 
akarata nem szent es serthetetlen, azt felul lehet biralni. Erre az 
esetre a legtobb szerzodes ebbol a tipusbol tartalmaz is egy un. mento 
klauzulat, amiszerint meg ha egyes reszeket el is tavolitananak belole 
jogellenesseg miatt, akkor is a maradek ervenyes marad, megfogyva bar de 
torve nem:-) De ha ez nem is lenne odairva, akkor is igy lenne egyebkent.

Meg valami (csak hogy lassatok, hogy mennyire nem egyertelmu dolgokrol 
van itt szo) nem biztos, sot nagyon valoszinutlen, hogy ervenyes lehetne 
egy olyan "szerzodes" amit nem ismerhet meg valaki addig, amig pl nem 
bontja fel a dobozt, vagy nem kezdi el a telepitest, tehat a "klikkeljen 
az igenre a folytatashoz" tipusu szerzodesek valoszinuleg nem ervenyesek 
egyaltalan. Ez azonban a GPL-t nem erinti, mert az mar a hasznalat 
megkezdese elott is tobb forrasbol megismerheto, tehat mindenki 
tudhatja, mit tartalmaz.


> 58. § (3) A szoftverre vonatkozó vagyoni jogok átruházhatók.
> 
> ==> Ezért ez - szerintem - lehetséges és jogos. 

Szerintem meg nem. Ld fenn:-)

> ==> Ami azonban továbbra is zavar:
> 
> 58. § (1) Az 1. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezést alkalmazni kell
> a szoftver csatlakozó felületének alapját képez. ötletre, elvre,
> elgondolásra, eljárásra, m.ködési módszerre vagy matematikai m.veletre
> is.
> 
> 1. § (6) Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, m.ködési módszer vagy
> matematikai m.velet nem lehet tárgya a szerz.i jogi védelemnek.
> 
> ==> Ez számomra ellentmond ezzel:
> 
> 1. § (2) Szerz.i jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e
> törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a m.vészet minden
> alkotása. Ilyen alkotásnak min.sül különösen...
> 
> ==> Nem tudom, hogy a matematika és az informatika (Computer SCIENCE) 
> mióta nem tudományágak...

Ha a jogszabaly eloszor huz egy nagy szeles kort, es arra mond valamit, 
majd huz egy szukebb kort es arra az ellenkezojet mondja, akkor az nem 
mond ellent, hanem a foszabaly es a kivetel viszonyarol beszelunk. Tehat 
minden tudomanyra, de a matekra nem.

BTW: Arrol, hogy a programozasnak adott esetben mi koze van a "computer 
science"-hez ezuttal nem nyitnek vitat, mert attol meg, hogy valaki 
ismer programozasi eljarasokat, algoritmusokat es kepes progremnyelven 
le is kodolni oket, ez meg nem automtikusan "tudomanyos tevekenyseg", 
sot eros a gyanu, hogy az esetek nagy reszeben a sima mestersegbeli 
rutin szintjet se lepi at. Ilyen alapon, csak, mert valaki tud irni, mar 
egybol iro lenne belole, a keszitmenyei meg irodalmi alkotasok lennenek 
ami azert mindenki erzi, hogy tulzas. A szamitogep sem, teremt semmilyen 
kulonbseget ebbol a szempontbol.

Az idezett szakasz egyebkent csak azert irodott, mert a szerzoi jog 
sosem valaminek a tartalmat vedi, csak a (muveszi vagy tudomanyos 
tevekenyseg altal egyedive tett) formajat. Szep is lenne ha nem igy 
lenne: gondolj csak bele, hogy pl az irodalmi muvek vagy a festmenyek 
temai mennyire korlatosak, ha nem festhetne mas mondjuk kepet Troja 
ostromarol csak mert mar van olyan, akkor nagyon szepen lennenk:-) Ja es 
persze senki se meselhetne pl el, mirol szol egy konyv, mert az a 
tartalma, igy viszont nyugodtan, mert a formajat ez nem erinti, hogy ti 
milyen szepen fejezte ki az iro.

A szamitogepes programoknal egyebkent zizeg a lec, mert ezek sok esetben 
nem rendelkeznek annyira egyedi (plane muveszi) formaval, nem is az a 
celjuk, hogy a forman keresztul adjanak at valamit, hanem a mukodesukon 
keresztul. Ezert inkabb a tartalmuk lenne az, ami vedheto lenne. (ezert 
merul fel bizonyos orszagokban, hogy inkabb a szabadalmi jog lenne 
alkalmas vedelmi eszkoz nem a szerzoi jog) csakhogy ez egy csapda: mivel 
jelenleg a szabadalmi vedettseg evtizedekre terjed, ami massziv 
ellentetben all az IT innovacios ciklus hosszaval, ezert pl ha valaki 
egyszer mar megirta mondjuk a bubble sort algoritmust, akkor onnantol 
senki nem irhatna ujra csak az o engedelyevel, mert a tartalom ugyanaz 
lenne, csak a forma nem. (Megj: sajnos a szerzoi jogi vedelemi ideje is 
irrealisan hosszu, gyakorlatilag csak festmenyek meg szobrok meg regi 
kottak szoktak tulelni, minden mas nagyjabol erdektelen vagy 
hasznalhatatlan lesz addigra mire lejar)

Szoval nem konnyu ez a kerdes, nem veletlenul nem bir nyugvopontra jutni 
egesz maig.

Kovetkezo:-)

> Valaki hozzáért. válaszolhatna ezekre :)
> bye,

Udv:
Sz.