[FreeBSD] Lamer kerdes
Szalay Tamas
tszalay at icss.hu
2002. Május. 23., Cs, 22:56:42 CEST
On Thu, 23 May 2002, Zahemszky [iso-8859-2] Gábor wrote:
> On Tue, May 21, 2002 at 10:58:02PM +0200, Adam Szilveszter wrote:
> > Kalimera,
>
> Zdrasztvujtye tavarisi!
dobrij vecser, dobro jutro,
igeny szerint. elore szolok, hogy hosszu es advocay, szoval akit nem
erdekel, mar most keresse meg a del gombot. sot, lehetne
osszeszedettebb is, de faradt vagyok es szetesett.
> > egyet. De ennek ellenere en megis kitartanek amellett, hogy a desktop
> > alkalmazasra a Linux egy egesz picivel jobb, mert tobb asztali hardvert
> > tamogat es/vagy jobban mint a FreeBSD, ld zart forrasu NVidia driverek,
>
> Vagy jobban, vagy rosszabbul, majd jelentkeznek azok, akik mind a ket
> rendszert kb azonos sullyal _hasznaljak_, es velemenyt alkotnak.
az a velemenyem, hogy it depends. egyreszt, milyen "asztali
hardvert" sikerult eppen bevasarolnod, masreszt milyen extra juzer
igenyeid vannak.
ez az asztali hardver kategoria tele van ezoterikus eszkozokkel: meses
chipsetek, alaplapra integralt horrorok, win/linux modemek. ebben a
mufajban - tobbnyire - a windows platform a nyero, abbol is a win95/98
az nt-vel szemben, a w2k rendben szok lenni, nem kell ket sampon a
csodas hajhoz, az xp-t nem ismerem. linuxban ezeket a problemakat
elobb-utobb megoldja az ido (ertsd: a kernel hackerek megirjak a
supportot), de altalaban hullik a hajam a problematol. freebsd alatt
eleve nem igy ulok fel a bilire, tudomasul van veve a tamogatott
hardverek listaja, punktum. kezdetektol erre szocializalt a freebsd.
itt minden meses eszkoz tamogatottsaga kellemes meglepetes, hiszen ez a
rendszer nem arra keszult, hogy drop-in windows v. linux desktop
replacement legyen, sot.
az extra juzer igenyek kategoriaban ugy latom, az usb tamogatas
lete/hianya ill. minosege ami ma fajdalmas lehet. (valoszinuleg
elobb-utobb kepbe kerul majd a bluetooth, a firewire, az usb 2.0, es meg
ki tudja mit hoz a jovo.) ezzel az usb maniaval en extrem sportot uzok,
mert egyreszt eros visor (palm) felhasznalo vagyok, masreszt pont a
visor okan szuksegem vlenne olyan kulso eszkozre, amely kepes direktben
kezelni vfs fajlrendszeru kartyat. lehetoleg usb-n keresztul, mert nincs
kedvem kivarni, amig attrombitalok tobb meganyi adatot a soros porton.
azert haladjon is vilag, mert a vegen meg visszakovetelem az isa buszt
is :))) raadasul a pen drive is kepben van, amiota tavaly az ibm
kihozta.
> Akkor ezek
> szerint a BSD jobb desktop rendszer, mint a W*? Ha engem kerdezel, igen, de
> az altalanos velekedes azert nem ez.)
lehet jobb. attol fugg. hogy milyen hw-ed van, es mit akarsz elerni. a
w* (es az m$) ott tett be nagyon a vilagnak, hogy kiiktatta a
diverzitast. ha ma itt es most kijon egy eszkoz, akkor abban a
rendszerben lesz a legerosebb tamogatottsaga, amelyen a a felhasznalok
nagyobb resze varhatoan hasznalni fogja. egy ennyire monolitikus piacon
meg szinte csak azon. egy regebbi munkahelyemen sokat szivtam egy
teljesen tucat scsi alapu hp scanjet-tel szivtam nt4-en. w3.11/w95
problema mentes volt. volt egy tv kimenetes sis vga kartyam, amellyel
win 95 alatt millio funkciot es parametert lehetett allitgatni, nt4
alatt felbontas, szinmelyseg, es freki, a tv kimenet nem is letezett.
ezzel analog szolgaltatasok linux alatt is vannak, pl. 2.4.18-as
kernelig nem birtam atallni valakinel az iptables-re, mert ha
bekonfiguraltam az iptables supportot, akkor nem indult el az appletalk.
vagy emlithetnem a hercules nevu linuxos mainframe emulatort, annak
tortenetesen a kernel verzio sem mindegy. raadasul nem linearisan rossz,
hanem hol jo a kernel hozza, hol nem. attol fugg. freebsd alatt meg
uhci/ohci usb support a vegzetem, de ezt emlegettem az utobbi idoben.
ugy latom, amiota az m$ ekkora sikerrel locsolte ra a vilagra a win95-ot
(illetve ezek utodait), azota a legtobb gyarto szamara mas platform nem
letezik. meg macintosh eseten is elofordul, hogy hiaba tekintheto
erosnek a support egy adott koron belul, megis fajoan hianyos tud lenni.
a kisebbsegi rendszerek jelentos resze deklaraltan nem desktop
platformnak keszul, beleertve jo nehany linux disztribet is. ez azonnal
a tamogatas halalat jelenti, ami applikacios szinten is jelentkezik.
ezzel egyutt barmikor beleszaladhatsz egy olyan desktop jellegu
hardverbe, amelyet a desktop hasznalatra szant rendszerek nem, vagy
rosszul tamogatnak. akar egy ezoterikus hardver, akar az extra igeny
okan az out-of-the-box rendszerhez hozza kell nyulni, abban a
pillanatban az adott - es egyebkent idealis - rendszer hasznalhatosaga
barmely iranyban elmozdulhat.
> Abiword, Applix words, KWord, stb, tud doc-ot es rtf-et. mondjuk igazad van,
> nem teszteltem, h a tuloldal mit tud vele kezdeni.
pedig itt dolhet el sok minden, mint ahogy vki par hete - imho nagyon
helyesen - ramutatott. a celjainknak ugyan teljesen megfelel egy
ingyenes (nem w* platformos) ofisz csomag, de abban a pillanatban,
amikor mar kifele nem papiron kell kuldeni az outputot, mar lehetnek
neha bajok.
> > mondani szoktam, nem a feladatot igazitjuk az elore, valamifele
> > hitalapon kivalasztott ("az egyetlen helyes", "a legjobb") eszkozokhoz,
> > hanem forditva. A feladat adott, ehhez keressuk az eszkozoket. Ha az
> > adott eszkoz BSD-n fut jol, azt valasztjuk. Ha Linuxon, akkor azt. Ha
> > Windowson, akkor azt. Minden ideologia nelkul. Nem mi vesztunk vele, sot
>
> No ja, csak nem biztos hogy azt valasztjuk, ahol _legjobban_ fut. [..]
> De mit ad isten, en jobban ertek a BSD karbantartasahoz, igy mivel
> a celszemelynek _sajat bevallasa szerint_ jo ez is, BSD lesz. Tobbek kozott
> anyagi megfontolasokbol is.) A cel szentesiti az eszkozt. ?
attol fugg, kinek keszul a rendszer. ha az end-juzerhez megy, akkor
inkabb sziszi allaspontja jatszik, ha magamnak keszul sportolni, akkor
johet zahe allaspontja. mas jo a juzernek, es mas nekem. a ketto ket
kulon dolog. arrol nem is beszelve, hogy bizonyos dolgokra igenis
hasznalhatok mas-mas platformot. mint ibm bp, nem tudom elkerulni a
windowzt, punktum. egyeb dolgaimat intezve inkabb vmi unix alapu
rendszert szeretnek, a macos x-et is beleertve. de mindenkeppen
szeretnek _egy_ olyan nem w* rendszert, amely _minden_ hasfajasomat
megoldja. az is szerepelhet a celok kozott, hogy barmi legyen a a
desktopon, csak ne windows, igenis.
tovabba az, hogy te, es meg sokan desktopnak hasznalnak freebsd-t, az
csak azert van/lehet, mert ha nem mozdulunk el egy adott feladatkorbol,
akkor a freebsd akar desktopnak _is_ hasznalhato. mivel hasznalhato, es
adott egy valamekkora hozzaertes, es szeretet is, ezert az ember
hasznalja is. (foleg a szeretet, az erzelmi hozzaallas a fontos, mert
igy az ember menten kepes elviselni olyant, amit egy utalt platformnak
sohasem bocsajtana meg.) kozben meg lata a ket szep szemevel, hogy a
korlatok is relative tagak, igy menten felolti roppant orcajat, es
keresi pl.: a mindenre kiterjedo usb tamogatast. pedig jogosan tehetnenk
fel a kerdest: minek is kell egy, a szerver piacot celzo, elsodlegesen
szerverkent dedikalt cuccnak kezelnie egy palm pilotot? (legfeljebb ha
azzal is managelheted, a'la ibm.) egy digit kamerat? egy flancos, 12
gombos + 29 gorgos, "designed for explorer and .net" egeret radios
interfesszel? mi keresnivaloja van _egyaltalan_ egy ilyen juzer space
gizmonak egy szerver 20 meteres sugaru kornyezeteben??? foglalkozzon
ezzel a problemaval az m$, az apple, meg aki a konkurralni akar veluk.
> > kedveert is Linuxot kellene valasztani) egy hiba. Azt tukrozi, hogy
> > valaki ugy dontott: ha torik ha szakad BSD-t fog futtatni. Rajta meg
>
> Vagy valaki helyette eldontotte, hogy Windows lesz es punktum. Ugyanott
> tartunk. Az se normalis dolog, hogy a kornyezet miatt azt eroltetjuk.
erolteti azt helyetted a kornyezet neha :(((( vagy szakmad es a
szoftvergyartok egyuttesen. (vagy a statuszom, mint emlitettem feljebb.)
pl: az archicad egyenlo windows vagy macintosh. ez sem normalis, imho.
de ez - reszben - visszvezetheto a w* monokulturara.
> Ja, ha torik, ha szakad, igenis BSD-t fogok futtatni, ameddig lehet.
Ez akar orokre mukodkepes is maradhat, amennyiben az lehetosegek nonek
gyorsabban, mint az igenyek. Vagy az igenyek igazodnak a lehetosegekhez.
> _jol_ adminisztralni egy Windows-t, egy Linux-ot, egy HP-UX-et es egy
> *BSD-t, csak bele kell feccolni az energiat.
ehun a lenyeg. barmilyen rendszert lehet rosszul uzemeltetni, hiszen
egyetlen rendszer sem vonja magaval implicite, hogy out-of-the-box,
tudas es adminisztralas nelkul tokeletes lesz. meg azt is meg merem
kockaztatni, hogy windows-okat is lehet jol mukodtetni. meg kell tanulni
akkor is, ha az m$ azt probalta meg elhitetni az egysegsugaru
felhasznaloval, hogy nem kell megtanulni, hanem eleg tudni azt, hogy
cede betesz; next; next; i agree; next; next; reboot ok. es csodak
csodajara, akkor nem csak a bolcsek kove gyanant hasznalt format c: &
reinstall megoldas marad problema eseten. az egy mas dolog, hogy hiaba
tanultam meg, en nem erre vagyom.
> > kaparok egy valaszt a sajtodossziebol, hogy akkor en miert is hasznalok
> > BSD-t desktopnak? Hat... azert mert en olyan vagyok, hogy ...
>
> Noi valasz: CSAK!
korrekt!
> ZGabor, meg mindig mint BSD-hivo, aki hisz abban, hogy csak nagyot
> kell almodni, es akkor mindenki latja majd, hogy ez nem a letezo
> vilagok legjobbika, de cserebe nem is oda tartunk.
tszalay, aki en meg mindig abban hisz, hogy barmirol tud - a fanatikusok
szemeben - "rosszat" mondani, de a vegen - esetleg tobb-kevesebb szivas
utan - csak talal egy optimalis megoldast. ami persze nem lesz a a
letezo vilagok legjobbika, de csereben talan elfogadhato kompromisszumok
mellett kellemesen elheto lesz.
További információk a(z) BSD levelezőlistáról