[FreeBSD] FreeBSD jovokep

[Adam Szilveszter]

Szia Gabor!

On Tue, Jun 04, 2002 at 10:04:30PM +0200, Haraszti Gábor wrote:
> Sziasztok!
> 
> Eleg elkeserito hireket olvasok
> a FreeBSD.hu-n.
> 2 core-team tag is kilepett.
> Szerintetek van jovoje a FreeBSD-nek?
> (Nem provokacionak szanom!)

Noha nem vagyok Nokia telefon, de mivel en szoktam itten lenni a
Filozofia Tagozatos(TM) (vagyis az a figura, aki nem csinal semmit mert
nem ert hozza, helyette elmelkedessel uti agyon az idot, mig a tobbiek
dolgoznak) ezert most kozbecsorgok.:-) (annal is inkabb, mert a ket hirt
en tettem fel)

Nos, szerintem itt ket dolgot kell megkulonboztetni:

Az egyik a rovid tav. Tobb ember most jutott el arra a pontra, hogy tele
lett a hocipoje azzal, hogy a projekt burokraciajaval foglalkozzon,
mikor o codernek jott ide. Plane, ha ezert meg cseszegetik is a tobbiek.
Az is lehet, hogy egy pelda sok masikat csinalt es az is, hogy esetleg
egymassal is egyeztettek, hogy akkor mar viszont legyen uj valasztas
(ami azota mar folyamatban is van az election.uk.freebsd.org-on) mert az
jobb, mintha a Core Team csokkentett letszammal mukodik.

A masik a hosszabb. Itt most hadd engedtessek meg nekem egy kis
revedezes. 1999 tavasza ota figyelem a projekt tenykedeset, meghozza
elegge intenziven, mint arrol a napi tobb szaz levelem is
tanuskodik(ott). Ez alatt az ido alatt a projekt sokat nott. Rengetegen
hasznaljak es a fejlesztok is sokkal tobben lettek. A programok is sokat
fejlodtek. Ezzel parhuzamosan azonban:

- Egyre nagyobb lett a zsufoltsag. Mig regebben meg lehetett csinalni,
  hogy valaki bezarkozott egy-egy alrendszerbe, es ott senki nem
  zavarta, addig most mar akarva-akaratlan egymas labara lepnek az
  emberek, egyeztetni kellene, egyuttmukodni, nem egyedul elorecsortetni
  a viziokkal.

- Nagy atalakitasok valtak szuksegesse. A FreeBSD eljutott arra a
  pontra, amikor a valamikori BSD 4.4 Lite kodot felhoztak addig,
  ameddig fel lehetett, es most mar itt volt az ideje, hogy radikalis
  redesign kovetkezzen tobb alrendszerben, hiszen az ido nem allt meg
  kozben, a tobbi OS is fejlodott. Igy pl at kellett tervezni a crypto,
  az SMP, a VM alrendszert, kozeliteni kellett a SUSv3, a POSIX es mas
  relevans szabvanyokhoz, integralni az IPv6-ot, modernizalni a compiler
  es binutils toolchaint, a threadinget userlandban, az NFS supportot.
  Ezek a valtozasok megint csak jo esellyel erintettek az egesz
  rendszert, senki se vonhatta ki magat alola.

- Belso projektek indultak, amiket, ha mar elkezdtek oket, vegig kell
  vinni. Netgraph, UFSv2, libh/sysinstallNG, OpenPAM. Voltak
  kovetelmenyei az uj platformokra portolasnak is (IA64, Sparc64,
  x86-64, PPC, Arm) 

- Erositeni kellett az egyuttmukodest a tobbi BSD-vel, mert pl OpenSSH
  ugyben az OpenBSD-vel celszeru a koordinacio, IPv6 vagy USB ugyben a
  NetBSD-vel, mig pl PAM ugyben a FreeBSD lesz a mervado hamarosan.

Ugyanakkor a kovetkezo problemak merultek fel:

- Onkentes projekt: Mindenki csak azon dolgozik, amin szeret, igy vannak
  feladatok amikre hatalmas a tuljelentkezes, mig a babramelora nem
  igazan. Mivel sokan ugy jonnek ide, hogy itt vegre ugy kodolhatnak,
  ahogy a munkahelyukon is szeretnenek, plusz vegre az "erdekes"
  dolgokkal is foglalkozhatnak, ertheto, hogy nehezen turik, hogy itt is
  valaki(k) meg akarjak szabni nekik az iranyt, ill, hogy nem csak a
  "szexi" reszeket hanem az elozetes es utolagos munkat is el kell
  vegezniuk, mindezt ugy, hogy lehetoleg ne zavarjanak masokat ill
  megfeleloen kommunikaljanak a tobbiekkel.

- Meretproblemak: Az alkalmazott eszkoz (CVS) es szervezeti
  infrastruktura nem volt elegge rugalmas, nem toleralta jol azt, hogy
  akar egymassal parhuzamban is nagy hordereju projektek futnak es ezek
  kozott nem vagy alig volt osszhang, a fejlesztok egymas munkajarol sem
  tudtak. Az egy Core Team nem birta az osszes felmerulo "dontobiroi"
  feladatot ellatni, kulonosen, mivel gyakran tagja(i) reven elfogult is
  volt. Az eredetileg erre a celra letrehozott es osztodassal szaporodo
  levlistak (-arch, -hackers, -audit) nem jarultak hozza a
  Core tehermentesitesehez, az erdemi konszenzuskereses helyett a
  szemelyes csatak terei lettek. A Perforce hasznalata segitett a CVS
  problemain, de egyszersmind megnehezitette, hogy mindenki kovesse a
  fejlemenyeket, ez veszekedeseket okozott.

- Szemelyi ellentetek: A coderek kozott sajnos elegge gyakoriak a rossz
  kommunikacios kepessegu emberek (gyenge "people skills") es ezt az
  email meg csak rosszabba teszi (szemelytelen). Azzal, hogy a
  surlodasok gyakoribbak lettek, az utkozesek is egyre hevesebbekke
  valtak. Voltak, akik ugy ereztek, hogy masok nagy szaja es kihasznalt
  tekintelye kifejezetten az o szemelyuk elnyomasara iranyul es valoban,
  a vitak nem voltak szemelyeskedo elemektol sem mentesek. A Core nem
  vallalta a konfliktus feloldo szerepet, hanem elokeloen kivultartotta
  magat, ami ugyan megakadalyozta, hogy az erdekcsoportok kisgazda modon
  egymast kizarogassak, de beavatkozas hianyaban gyakran egy-egy
  kocsmai bunyo virtualis megfelelojet lathattuk a listakon is(!). A
  fegyelem fellazulasa mar a sikeres projekt ciklust veszelyeztette (pl
  code freeze tiszteletben nem tartasa es ezzel instabilitas okozasa)

- Infrastruktura & sponsoring: A FreeBSD projekt gyors egymasutanban
  kerult at a Walnut Creek CDROM szarnyai alol a BSDihez majd a Wind
  Riverhez, amely utobbi aztan dobta, mivel nem volt ra szuksege. Ekkor
  sok, korabban fomunkaiodben FreeBSD-zo fejleszto utcara kerult. Az
  elbocsatasok, a ceges szponzor hianya, a korabban kulcsszerepet
  betolto ftp.freebsd.org (aka wcarchive.freebsd.org) kiesese mely
  sokkot okozott, a projekt sebezhetosege nyilvanvalo lett. (Kulonosen
  az utobbi tekintetben. Ez az egy nagy teljesitmenyu FTP szerver volt
  mindennek az alfa es omegaja, ha ez nem ment, minden allt) Ceges
  szponzor most sincs, a disztribucios infrastruktura uzemelteteset
  tobb erdekelt vallalta (Yahoo!, USWest)

- Advocacy es PR: A nagy felemelkedes kimaradt. Noha sokan szamitottak ra,
  hogy azert majd a Linux mellett/elott/utan eljon a BSD oraja is, ez
  nem tortent meg, foleg, mert mire idaig esetleg eljuthattak volna a
  dolgok, addigra az egesz Happy Internet lufi hatalmasat durranva
  tavozott, es a cafatok beteritettek a nezelodok arcat. Az igazi
  attorest a Mac OS X hozta meg, mert az Apple eddig legalabbis, nem
  faradt mindig hangsulyozni, hogy most mar o a legnagyobb UNIX szallito
  a desktopra, amivel vegulis a BSD-nek is csinalja a reklamot.
  Fontosabb ennel, hogy tobb fejlesztot is felvett soraiba, akik igy ha
  indirekt is, de megis segithetik a BSD-t. Ide tavozott Jordan mellett
  pl Mike Smith is.

- A szoftver lenyegeben mar elegge jol kesz volt, ezert hianyzott az a
  bizonyos "vakarjuk meg mer viszket, most!" hatas, ami a gyors haladas
  segitoje szokott lenni. Ilyenkor minden projekt, amit onkentesek
  csinalnak, lelassul, a lustasag faktor megno, elkezdik a feladtot es
  vagy a felhasznalokat a rendszerhez alakitani, ahelyett, hogy a
  feladatok kovetelmenyei szerint alakitanak a rendszert.

Emellett nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a Szabad es Nyilt Forrasu
szoftvernek alapvetoen mas korulmenyek kozott kellett immar megmeretnie,
mint addig. Mar felnottnek tekintik, ugyanazt varva tole, mint a
kereskedelmi termekektol, az ideologia pedig mar senkit sem erdekel
RMS-en kivul. Innentol kiderult, hogy marpedig csodak nincsenek, a
latnokok es zsenik utan eljon a szeklabat farago kis Michelangelok es
szurke technokratak kora, akik egesz hadanak (mar altalaban nem
onkentes) munkaja kell ahhoz, hogy valami potencialbol valami aktualisan
elerheto legyen. A Linux eseteben ez onnan latszik pl, hogy mennyi ideig
tartott a legutobbi Debian megjelenese, es hogy kozben mar szinte minden
jelentos fejlesztes fizetett ceges munka by RedHat, SuSE, vagy eppen
NVidia. Mar volt olyan RedHat mernok, aki azt irta olvasoi levelben egy
szamtech lapba, hogy a felhasznalok csak ne akarjanak mas kernelt
hasznalni, mint a hivatalos RH release, hiszen az autojat se szereli
szet az ember hasznalat elott, hanem megbizik a szakemberekben (!). Ez a
stadium, mikortol kezdve mar nem neked kell mindent megcsinalni, mar pl
az uj hw-khez lesznek driverek is a gyartotol, meg a nagy
szoftvergyartok is szamolnak a platformmal, de cserebe mar nem is
"magadnak" csinalod aztan ha neked is kell hasznald, hanem igenis
igenyek es kovetelmenyek lesznek iranyodba. A hobbi kezd komoly munkava
valni, amit mar akkor is csinalni kell, ha nem elvezed.

A BSD-k kozul egyedul a NetBSD-nek van jelenleg legalabb valamennyire
jelentos ceges szponzora (Wasabi) ami valoszinusiti, hogy a tovabbi
fejlesztes is az embedded iranyba megy el, mert nekik ez kell. A tobbiek
facerak, es jo kerdes, hogy merre mennek el. 

Ahhoz, hogy egy koherens jovobeli irany tarthato legyen, reform
szukseges. Eloszor is elesebben el kell valasztani a menedzsmentet a
projektmunkatol. Aztan alegysegeket kell letrehozni (pl RE team, Port
Manager Team stb) hogy ne a Core vegezzen minden munkat vagy ne is egyes
emberek akiknek potolhatonak kell lennie. (mindenkit eluthet a busz) Az
egyes fejlesztoknek el kell fogadniuk, hogy az iranyitasba mar csak
kozvetetten szolhatnak bele, hogy mar itt is van hazirend, hogy nem az
dont, hogy kie nagyobb. Meg kell tanulniuk egymasra tekintettel,
egymassal kommunikalva, osszehangoltan dolgozni es elfogadni, hogy
vannak olyanok, akiknek az a dolga, hogy ezt segitsek. Mint az igazi
eletben. Valoszinuleg hasznos az is, hogy legalabb a projektfelelosok
tobbszor talalkozzanak szemelyesen, hogy erosodjenek a szemelykozi
kapcsolatok is, hogy tobb legyen a nyilvanossag fele iranyulo
kommunikcio (pl rendszeresen frissitett projekt honlapok a
www.freebsd.org-on). A Core demokratikus szavazassal megvalasztasa is jo
otlet, hiszen mar nem vitathatatlan a konszenzus, hogy ki legyen benne.

Ezek mindegyike irnayaba volt elmozdulas, de a jovo mondja meg, hogy
milyen eredmennyel. Es persze, a szereplok szamanak novekedesevel nem
szabad, hogy csak a tetlen szemlelok szama nojon; eppen ellenkezoleg, a
"majd megcsinalja mas" hozzaallas visszaszoritando.

Ha ez sikerul, a FreeBSD megerosodve es korszerusodve kerul ki ebbol a
formalo idoszakbol, both mint szoftver (uj feature hegyek az 5.x agban)
es mint projekt. Ha nem... nos, akkor lehet mas hobbit keresni
hamarosan, vagy ha azt nem is, akkor is, beosorolodik ilyen oriasi
sikerek melle, mint az OS/2 vagy a ZX Spectrum... remeljuk nem igy lesz.

Na most befejezem, mert lassan mar olyan hosszut irtam, mint egy
kormanyprogram:-)

Udv:
Sz, (akin durvan meglatszik, hogy most eppen projektmenedzser:-)
Birkajoleti es Videkelhulyitesi Miniszterium
-- 
-------------------------------------------------------------------------------
* Adam Szilveszter * Szombathely * email: sziszi at bsd.hu *
*      sziszi at IRCnet, #freebsd.hu, #bsd.hu              *