Alaplapi FreeBSD

[Zahemszky Gabor]

> > > 1. En a linux alatt is eleg sokat hasznalom a TeX-et.
> > >    muszaj-e magamnak forditani?
> > Hehe.  Hat eloszor is: ugyebar linuxemuval akar ugyanazt a binarist is
> > hasznalhatod.  Termeszetesen a teljes TeX ott van.  Nomeg persze a tetex
> Ami azt illeti, ezekben az ,,emu''-kban nem hiszek annyira...
> Ha mast nem, nyilvan a sebessegcsokkenest lehet felroni nekik, nem?

Valahol olvastam egyszer, hogy ezek hogy mukodnek.  Mivel gyakorlatilag
annyi a helyzet, hogy egy masik lib hivodik meg (vagy ugyanaz a lib, de mas
parameterezessel), tulajdonkepp elhanyagolhato az emulaciobol adodo
lassulas.  Persze ha van, nyilvan jobb eredetit hasznalni.  Amugy erdekes
lenne egy olyan kiserlet, hogy ugyanazon a vason, egy nagyjabol hasonlora
bekonfigolt rendszerben ugyanaz a szoftver mit produkal.  Bar ha a
kulonbozo kosza hireknek hinni lehet, munkaallomaskent a linux gyorsabb, a
FreeBSD szerverkent mutatja meg igazan mit tud, bar allitolag (!) jobb a
memoriahasznalata.  Persze ez megint nyolcvanhatodkezbol szarmazo
informacio.  Tegnap egyebkent rakerestem a www.usenix.org-on, hogy a 96-ban
elhangzott eloadas anyagat el lehet-e erni.  Puff neki csak az
osszefoglalojat.  De nehany erdekes dolgot igy is letoltottem.  (Engem a
dolog amugy is csak felig erdekel, leven nekem megvan - de legalabbis volt,
most nem talalom - az az anyag, ami akkori Solaris, Linux es FreeBSD
teljesitmeny-szintu osszehasonlitasa volt egyebkent, asszem a listan is
hirdettem egy idoben.)

> > verzio is package-ben, azaz semmi forditgatasra nincs szukseg.  (Szerintem
> > ez a legnagyobb baja az alaplapi verzionak, hogy gyakorlatilag nem esik szo
> > a package/port mechanizmusrol, es en se lattam semmit.  Bar a kovetkezo havi
> > cd-n mintha lett volna 5-10 M-s tgz, asszem a networking reszhez.)
> Azzal nem mennek sokra. A networking az otthoni gepemet nem annyira
> erinti, a suliban meg csak akkor kiserletezhetek vele, ha mar megismertem
> valamennyire...

Hat igen.  Nekem asszem az volt vele a legsulyosabb bajom, hogy nem lattam a
netscape-t.  En ugyan amig lehet a lynx-et hasznalom, de ezzel nem hiszem,
hogy meg lehetne nyerni barkit is manapsag.

> > > 2. Az X-re foleg az xdvi miatt van szuksegem. Ilyen cuccokat tudok-e
> > >    letolteni, vagy nekem kell forditani?
> > Ugyanugy, binarisban is van.
> Az OK. Jo hir. :)

Lesz meg tobb jo hir is.

> > > 4. PPP beallitasahoz valami segitseg?
> > Ketfele ppp-je van, az egyik ppp neven, a masik viszont ugyanaz a pppd mint
> > Linux (meg meg egy csomo mas) alatt, de ha kell, segitek.
> Jo. Majd akkor kiserletezek vele, ha lesz kis idom...

Csak szoljal nyugodtan.

> > > Esetleg az igert 3.1-es FreeBSD CD-n vannak ilyesmik is? Jobb volna,
> > Hat nem veletlenul 4 darab CD.  Tobb mint 2000 csomag elore forditva, es
> > fordithato allapotban is - azaz a bsd-s patch-ek, plusz ahol a licence nem
> > tiltja, ott a forras is.
> Hogy van ez? Itt szokasos, hogy a licensz tiltja a forras terjeszteset?
> Azt kepzeltem, hogy azert _Free_BSD...

Felreertesz.  A FreeBSD-bol a Free elsosorban a BSD-re - azaz a szorosan
vett oprendszer reszre vonatkozik.  Hogy mast ne mondjak, pl. az ssh-hoz
minden megvan, hogy meg tudd csinalni, de nem terjeszthetik, igy aztan se
binaris, se forras nincs, hanem a port mechanizmus segitsegevel installalas
elott automatikusan letoltodik a halorol, patch, forditas majd install.
Persze ha akkor epp nincs halod, akkor valamikor elotte valamilyen modon
begyujtod (teszem azt elkered floppin valakitol, aki _szerintem_ illegalisan
odaadja neked a forrast), folteszed a megfelelo helyre (/usr/ports/distfiles
ala), es amikor forditod, eszreveszi, hogy mar nem kell letolteni, mert ott
van.  Ezen kivul van meg nehany szoftver, amire ugyanez igaz (pl. egy idoben
sokan hasznaltam az Omen Technologies-fele zmodem-szoftvert, ami valami rzsz
neven forrasban elerheto volt.  De terjeszteni nem volt szabad, igy ehhez is
csak a szukseges plussssssz volt meg, de maga a forras nem, csak az, hogy
honnan gyujtheted be.  Vagy emlithetnem pl. a secure-rpc funkciot, amivel
csak az a bajom, hogy nem tudom, mi modon lehet kivinni az orszagbol (mar az
ovekbol), ugyanis ha nem csalodom, des-t hasznal.  Ezt amugy a linuxos
cd-knel se ertettem soha.

Amugy a BSD liszensz nem tiltja a forras terjeszteset (bar ha jol olvastam,
akkor ellentetben a GPL-lel, nem is teszi kotelezove), de vannak masmilyen
liszenszu dolgok (mint pl. a GPL) a szabad vilagban.  Errol gondolom a Mag
tobbet tudna mondani, hisz valami hasonlorol fog szolni az eloadasa az elso
magyar szabad szoftver konferencian (kar, hogy Linux konferencianak hijjak).
Amugy remelem, nem fognak kidobni a kisordogos polomban!

> > De azt az ido+hely parost ne feledd!
> Azt gondolom, hogy Te teszel nekem szivesseget, tehat pofatlansag
> volna, ha meg a hely/ido parost is en mondanam meg. De ha akarod:
> en a Belvarosban dolgozom, 2 utan gyakorlatilag mindig raerek.
> De vannak lyukas oraim korabban is...

Sikerult elbaltaznom, elfelejtettem elhozni magammal.  Igy aztan holnap
delutan 4-ig mehetsz erte, de reklam hijjan a tobbit maganban.

> Es szivesen elmegyek tulajdonkepp akarhova a cuccert... :)

Azert metroval elerheto helyre kuldelek, bar a munkahelyem szerintem neked
is kozelebb lett volna.

ZGabor at CoDe dot HU

-- 
#!/bin/ksh
Z='21N16I25C25E30, 40M30E33E25T15U!' ;IFS=' ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ ';set $Z ;for i { [[ $i = ? ]]&&print $i&&break;[[ $i = ??? ]]&&j=$i&&i=${i%?};typeset -i40 i=8#$i;print -n ${i#???};[[ "$j" = ??? ]]&&print -n "${j#??} "&&j=;typeset +i i;};IFS=' 0123456789 ';set $Z;X=;for i { [[ $i = , ]]&&i=2;[[ $i = ?? ]]||typeset -l i;X="$X $i";typeset +l i;};print "$X"