proxy
Zahemszky Gabor
zgabor at CoDe.hu
1998. Dec. 2., Sze, 11:09:19 CET
Szia!
Elnezest, de ezt is kuldom a listara, meg az is lehet, hogy ott is hozzaszolnak
nehanyan a dologhoz.
> >1) ha mondjuk elarulnad, hogy ppp-t vagy slip-pet akarsz
>
> Ne ijesztgess... Miert kerdezel tolem ilyeneket? Amugy gondolom ppp-t
> szeretnek, eddig is azt hasznaltam, csak gateway meg ilyesmi nelkul.
Ez nem ijesztgetes, csak azert kerdeztem, mert vannak akik slip-pet
hasznalnak (vagy legalabbis azt hiszem).
> >2) egyszeru gateway-kent akarod, vagy a subject-beli proxy jelent is
> valamit
>
> Igen, nekem is gyanus volt ez a proxy elnevezes, de mivel nem jutott
> eszembe a masik (mondom, kezdo vagyok e teren (is)), igy irtam ezt, leven
> valami hasonlot jelent (gondolom).
Tobbe-kevesbe, bar nem vagyok egy halozatos guru.
> >Eloszor is, mint minden unixos problema eseten: man!
>
> Ezt a megoldast csak azert nem szeretem annyira, mert az embernek tudnia
> kell hozza, hogy mit akar tudni. Nem egyszeru feladat...
Eloszor. Ez nem hozzaallas. Legalabbis aki egy Unix (es nem mondjuk egy
WinAvult) hasznalatat vallalja, annak tudni kell, hogy ez nem megy.
Masodszor: a manual olvasgatasa minden szamitogepes kornyezetben ajanlott,
meg akkor is, ha azt Sugo-nak hijjak, meg akkor is, ha a kornyezet egy
mikroprocesszor vezerelt bizgentyu, mondjuk video, tv, mosogep, egyebek.
Egyebkent egy alaptanacs. Nem Te vagy az elso, aki azt mondja, a Unix-os
helpet az tudja hasznalni, akinek nincs ra szuksege. Ugyhogy javaslom
elsore: man man. Ebbol peldaul kiderul, hogy van a man-nak egy -k opcioja
(ugyismint kulcsszo - keyword - szerinti kereses), es ezzel - no meg nemi
angol tudassal, fantaziaval ki lehet deriteni, hogy mit is kell kerestetni.
(van ahol ezt apropos-nak hivjak, de valamelyik formaban biztos megtalalhato)
Ha pedig valaki kezdo a Unix-ban, vagy keressen egy (nem csak nala)
okosabbat, akitol lehet kerdezni (es valaszol is!), vagy gyujtson be
hasznalhato szakirodalmat. Magyarul most mar Dunat lehet rekeszteni a
Unix-os alapkonyvekkel. En csak harmat emlitek, ezek boven lefedik az
alapokat:
1) Kernighan-Pike: A UNIX Operacios Rendszer
Szerintem ez a legjobb, akkor is, ha nem egy mai csirke, de akarhogy is
nezzuk, Kernighan bacsi egyike az elso harom Unixosnak (itt elsokent is
tortenelmi dolgokra gondolok, azaz hogy o volt az egyik tervezoje, es csak
masodsorban arra, hogy milyen szintu Unixos okelme; gondolok itt arra, hogy
az egyik csodaeszkoz, az AWK, nevet onnan kapta, hogy
Aho-Weinberger-Kernighan)
2) Laufer-Bartok: UNIX Felhasznaloi Ismeretek
Ha az uj kiadast gyujtod be, akkor mar jo, ebben mar benne vannak a
korrekcioim (;-)
3) Bagoly-Papp: UNIX Alapismeretek
(Ezt meg hivatalosan lektoraltam, igy nemileg kevesebb hiba van benne, mint
a tobbiben ;-)2 )
Barmi egyeb, kiveve, ha UNIX for Dummies, meg UNIX for Impatient vagy
hasonlo cime van. Ezt _nem_ lehet egy het alatt megtanulni!
Szoval fel a manual olvasasra.
> >termeszetesen mode 600, mert kinek mi koze a te otthoni halodon, hogy
> milyen
> >szamot hivsz, es mi a login szekvencia.
>
> Emiatt nem aggodom, a csalad meg egy win95-tel sem banik el, nem hinnem,
> hogy egy monitor es klaviatura nelkuli NetBSD-s geppel tudnanak valamit
> kezdeni. Persze sokkal kenyelmesebb a script, foleg, mert allandoan foglalt
> a vonal (egyetemi modem-pool (?)), automatikusnak kene lennie az
> ujratarcsazasnak/miegyebnek, vagyis sugok neki valami biztatot egy
> terminalrol, es o erre addig erolteti a temat, amig vegul sikerul belepni.
Most nem is egyedul a Te csaladod a gond, hanem az, ha valaki kivulrol
bejut (nem feltetlenul root-kent), vagy le tud kerni egy ps-t, akkor ott
latszik az info, es ettol a pillanattol kezdve, mar nem mindegy, mert
mondjuk az igy begyujtott infoval aztan hasznalja az egyetemi acc-odat, es
i. t. addig, mig ki nem tiltanak az egyetemi geprol.
> > c) ppp:
> >Most hirtelen az ugrott be, hogy van a NetBSD-ben is tun device, akkor
> >nyilvan van user-level-ppp (ezt hijjak ppp-nek, meg iij-ppp-nek),
>
> Ezt persze nem ertem, de majdcsak megmondod, vagy valami man-bol kiszedem,
> mi az (marmint a tun, meg az user-level-ppp).
Hat nekem a FreeBSD-n csak annyit kellett mondani, hogy man tun. Az
iij-ppp (vagy user-level ppp): ketfele ppp megvalositas letezik. A
``normalis'' kernelbeli driver, amit kivulrol a pppd nevu parancs
segitsegevel lehet elerni (ez ugyanaz, mint amit Linux-os korokben
hasznalnak, sot nekem meg 286-oson futtathato DOS-os portja is van!), es
egy masik ami a tun (azaz tunnel) device segitsegevel gyakorlatilag mindent
user modban futo progival er el. Ez az iij-ppp, hivatalos neve ppp.
> >A ppp.conf-ban egy trukk van: ha chap/pap van, akkor enable/disable es
> >accept/deny a megfelelok, es ki kell szedni a set login kezdetu sort. Ha
> >van login, akkor _nem_ jatszik le pap-ot/chap-ot (magyarul: chap-ot pap-ot
> >otthagyott Csokonai Vitez Mihaly).
>
> A magyar nyelvet mellozzuk, azt meg kevesbe ertem...
Vagy normal Unix-szeru logint jatszol le, vagy vannak mas protokollok, es a
chap es pap.
> >Termeszetesen mind a slip, mind a ppp-s megvalositashoz olyan kernel kell,
> >amibe a megfelelo funkciok bele vannak forditva:
>
> Na, peldaul olyat sem csinaltam meg. Valami linuxos ismeros csak kisegit.
Hat o aztan vegkepp nem fog, ott egesz maskent mukodik a dolog. Javaslom a
BSD-d kezikonyvet, valahol a /usr/share/doc kornyeken kell legyen, es van
egy olyan fejezet, hogy hogyan kell kernelt konfiguralni. man config
> Amugy amikor bevittem a koleszba az ujonnan installalt NetBSD-s vinyomat,
> megmutatni, hogy ilyen allatfaj is van, a linuxos kollegak egy ideig
> izzadtak vele, aztan csak szomoruan csovaltak a fejuket. Ugyanis loginkor
> azt birta mondani, hogy az rc.conf-ot be kene allitgatni, es egyszeruen
> senki nem tudta megfejteni, hogy kell egy frissen installalt NetBSD alatt
> szoveget szerkeszteni...
No ez mondjuk a Linux-os "kollegakat" minositi. Man ed, man vi. Esetleg
man emacs. Illetve ha van, akkor man joe, jove, vim, mittudomen micsoda.
Esetleg probald meg az ee-t, az eleg egyszeru, bar nem tudom, a NetBSD-hez
adjak-e helybol, vagy portolni kell.
> >Udvozlunk a BSD UNIX-ot hasznalok taboraban, remelem tetszeni fog!
> Kerdezz
> >batran meg a vegen az is lehet, hogy valaki tud valaszolni.
>
> Azt hiszem, abban nem lesz hiany (mire en eljutok egy mukodo
> ->gatewayig...)
Kalandra fel, mondta az (Albert Einstein) Bizottsag nevu egyuttes nehany
evszazaddal ezelott (az en egyetemi eveim alatt, sot elott, ha jol
emlekszem).
> >#!/bin/ksh
> >Z='21N16I25C25E30, 40M30E33E25T15U!' ;IFS=' ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ
> ';set $Z ;for i { [[ $i = ? ]]&&print $i&&break;[[ $i = ???
> ]]&&j=$i&&i=${i%?};typeset -i40 i=8#$i;print -n ${i#???};[[ "$j" = ???
> ]]&&print -n "${j#??} "&&j=;typeset +i i;};IFS=' 0123456789 ';set $Z;X=;for
> i { [[ $i = , ]]&&i=2;[[ $i = ?? ]]||typeset -l i;X="$X $i";typeset +l
> i;};print "$X"
>
> Wow, ez egy shell script lenne? Egyszer majd kiprobalom, mit csinal...
Majd ha mar azt is tudod, hogy miert azt csinalja, amit csinal!
ZGabor at CoDe dot HU
--
#!/bin/ksh
Z='21N16I25C25E30, 40M30E33E25T15U!' ;IFS=' ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ ';set $Z ;for i { [[ $i = ? ]]&&print $i&&break;[[ $i = ??? ]]&&j=$i&&i=${i%?};typeset -i40 i=8#$i;print -n ${i#???};[[ "$j" = ??? ]]&&print -n "${j#??} "&&j=;typeset +i i;};IFS=' 0123456789 ';set $Z;X=;for i { [[ $i = , ]]&&i=2;[[ $i = ?? ]]||typeset -l i;X="$X $i";typeset +l i;};print "$X"
További információk a(z) BSD levelezőlistáról