alapkerdes

[Szabolcs Szigeti]

At 09:08 AM 7/28/97 +0200, you wrote:

Kicsit kesoi valasz, de hatha tudok meg valamit mondani:


>> Az erdekelne, hogy mi a lenyegi kulonbseg az Open-, Net-, es a FreeBSD
kozott.

Ezt mar tooben megvalaszoltak, de lassuk:

Kezdetben vala a 386bsd 0.0 (Nem a bsd/386, az most BSDI neven ismert)
egy Bill Yolitz nevu urtol - errol reszletesen o maga ir a Dr. Dobb's-ban
egy sorozat kereteben, a CSRG BSD Net-2 (vax, tahoe es pmax ? 
architekturakra) 386 portja. Iszonyu fapados volt, es mindig elszallt.

Aztan lett 386bsd 0.1 (ilyet hasznaltam mar a jo regi 386-osomon) elso
verzioban 10-15 percnel tovabb nem nagyon ment, de elkezdtek patchkiteket
kiadni hozza, es a vegen mar egeszen stabil volt.

Bill Yolitz igergette, hogy lesz egy 1.0 valtozat, ami nem lett, illetve
lett, 
de akkor mar senkit sem erdekelt. 

Egytarsulat Chris G. Demetriou vezenyletevel beleuunt a varakozasba & a
patchkitelesbe es kihozta a NetBSD 0.8-at, ami gyak. nem volt mas, mint
386bsd 0.1 + az addigi osszes patchkit. Ez felfoghato ugy is, mint kicsit 
konkurrenciaja a patchkit tarsulatnak.

Valamivel kesobb lett egy NetBSD-0.9 (ebben mar volt intel es amiga port).
Kozben a NetBSD-sek es a patchkitesek (Jordan K. Hubbard) osszevesztek es
eleg szepen elkuldtek egymast az anyjuk p***ba useneten, listakon es
privatilag (kodlopas stb. volt a kozpontban), es kihoztak a FreeBSD-t,
ami elso lepeskent szinten nem volt mas, mint 386bsd0.1+patchkit.

(Kis kitero: kozben volt egy per, ahol is az AT&T beporelte a BSDi-eket es
a UCB CSRG-t, hogy lopjak a kodjat, ok visszapereltek, hogy az at&t meg nem
irja ki az o (c)-jukat stb. Bizonyos kernel forraskodok tiltott gyumolcsnek
bizonyultak a nagykozonseg szamara, a jogaszok vitaztak, es diffeket
gyartottak, hogy ki mit honnan lopott. Az emberek feltek barmit kezukbe
venni, amin BSD felirat volt, mert lehet, hogy betiltjak. Kozben mindenki
elkezdett linuxolni, es ez azota is igy van.
A pernek vegul kozos megegyezessel vege lett, a CSRG kihozhatta az utolso
BSD verziot a 4.4-et, aminek a publikus (nem at&t) reszei a BSD4.4-lite-ban
leeftepezhetok voltak)

A [Net|Free]BSD tarsulatok beleegyetek, hogy atternek a 4.4-lite-ra alapozott
kodra (amit amugy is meg akartak csinalni) es a hianyzo at&t-s
reszeket ujra irjak.

A NetBSD-sek azt vallottak, hogy ok egy kiserleti oprendszer lesznek, 
kiserletezoknek, es fo celjuk a platformfuggetelnseg. Nagyon szepen
szetvalogattak az architekturtura fuggetlen reszeket a tobbitol es
most mar tobb mint egy tucat kulonbozo gepre portoltak a rendszert.

Nem voltak tul user friendlyk, peldaul az intel port intall.txt-je ugy
kezdodik, hogy vegyunk elo papirt, ceruzat, zsebszamologepet es
a merevlemezunk parametertablajat.

Viszont mindenfele gepen elmegy eleg tutin (jomagam intelen, amigan es vaxon
jatszottam netbsd-vel). A marketingjuk csapnivalo, csak akkor hajlandok
kiadni valamit, ha mar -szerintuk- tokeletes. Pl. teljesen mukodo alpha
portjuk mar volt, amikor elkezdtek gondolkozni a linux alpha portjan, csak
a linuxosok tudjak, hogy a microsoft politikat kell kovetni (minel elobb
a piacra, mindegy milyen), igy aztan nem csoda, hogy a NetBSD-sek vigan
hasznaltak az aphas gepeket keresztfejlesztesre, maikor a Szamitastechnika
cimlapjan jott a hir, hogy keszul a linux aphara, es az ls mar fut single
userben. (Viszont pont a hordozhatosag miatt, a DEC egy StronARM-os
Network Computerenek referencia implementaciojat NetBSD-vel szallitja)

Az OpenBSD, az a NetBSD egy leagazasa, szinten egy osszeveszes utan, amikor
a NetBSD core-group osszeszolalkozott az addigi tagukkal Theo DeRaadt-al,
es kirugak. Erre o csinalt megegy BSD-t, amiben allitasa szerint otvozne
a FreeBSD baratsagossagat a NetBSD multiplatform kivitelevel. Igen nagyon
ratyeptek a biztonsagi hianyossagok kikuszobolesere, szisztematikusan
irtjak a buffer-overflow es egyeb voulnerabilitiket. Theo mindig buszken 
jelenti be a bugtraq-on, hogy ezt a hibat ok mar ezer eve kijavitottak.
Piros pont.

A FreeBSD-sek azt mondtak, hogy ok egy hasznalhato rendszert akarnak, de csak
az intelre koncentralnak, ugyis abbol van sok. A felhasznalo fenekenek 
a tisztara nyalasara teszik a hangsulyt, igy aztan van minden ami az eletet
megkonnyiti es ez bizony nagyon is jo azoknak, akik nincsenek olyan 
barkacsolo kedvukben.

Mindazok mellett, bar nem kertel tanacsot, azert adok: Ha inteled van, es
keves szenvedes aran akarsz jo Unix-rendszert a gepedre FReeBSD.
Ha szeretsz barkacsolni vagy nem csak inteled van, vagy szereted nezegetni
a szepen megirt kodokat, irany a NetBSD vagy az OpenBSD.
>
>en mar egy ideje hasznalom a FreeBSD-t, de a fenti kerdesre en is
>szeretnek egy jo kis valaszt
>
>plusz az en kerdeseim:
>1. a netbsd www oldala alapjan mintha honapok ota nem tortenne semmi
>az 1.2-nel megalltak????
>

Azert, mert csak akkor akarnak kiadni valamit, ha ugy gondoljak, hogy
tokeletes. a 0.9 es az 1.0 kozott tobb mint egy ev telet el. Ha minden
tuti dolog kell, vegyel elo NetBSD-currentet.
Ja es a dokumentacio gyartasi kepesseguk nem a legjobb, ez latszik a web
oldalukbol is.


>2. hasznalt mar valaki FreeBSD 3-at tobb processzorral
>www oldal alapjan a 2 proci +90%-ot jelent, ami szerintem tok jo

passz. Talan kerdezd meg mas listakon.

>3. hasznalt mar valaki bsdi-t?
>tudom sux, mert penzes, viszont a www oldala alapjan igencsak profik
>fejlesztik.....

Bizony profik. Ott van az ex-CSRG osszes manusza. Allitolag nagyton tuti, es
foleg sziklaszilard, ha nem is a legmodernebb dolgokkal felszerelve.
IPS-k imadjak, jol lehet belole firewallt meg szervereket gyartani.
Tuti tamogatas jar hozzaja.


Udv,
	szabolcs