[BSD] jog: libdvdcss

Ádám Szilveszter adamsz at mailpont.hu
2005. Sze. 27., K, 12:45:07 CEST


Szia!

On Ked, Szeptember 27, 2005 11:20 am, attila.rajmund.nohl at ericsson.com
mondta:
> Ezt értem, de ez nem sérti a gazdasági versenyt (és esetleg valami ezzel
> kapcsolatos törvényt)? Picit olyannak tűnik a dolog, mintha egy zacskós
> levest csak a gyártó által engedélyezett lábosban szabadna megfőzni...

Fontos kerdest tettel fel es szerintem egy olyat, ami az elkovetkezo
evekben az egyik legtobbet fogja foglalkoztatni a jogaszokat mindket
teruleten.

Egyertelmu valasz nincs ra, mert teljesen attol fugg a valasz, hogy melyik
celt/eszmet helyezed magasabbra: ha valaki az egyeni alkotas (es kozvetve
a vallalkozas szabadsaga) tamogatasanak a hive az nyilvan a szerzoi jogot
erositene, kozelitve a tulajdonjoghoz, mondvan, hogy ez segiti elo uj
alkotasok letrejottet. (itt fontos megerteni, hogy ma mar a szellemi
alkotasok nagy reszenek nincs sok koze ahhoz, ahonnan a szerzoi jog anno
indult: irodalmi vagy eppen festeszeti, szobraszati alkotasok, klasszikus
zene stb. Ma mar a legtobb szellemi alkotas messze nem valami muveszi
tevekenyseg eredmenye, hanem ugyanugy egy termek, amit nem egyszer
iparszeruen allitanak elo, es ezert a vedelem indoka is gyakran ki nem
mondva de mar jobban hasonlit az iparjogvedelemhez - talalmanyok,
vedjegyek stb - mint a klasszikus szerzoi joghoz, hogy ti a vedelem indoka
egyre inkabb nem az, hogy egy potolhatatlan alkotoi zseni
megismetelhetetlen muve szuletett es a vedelem ezert tkp kozerdek, hanem
sokkal inkabb a "tamadt egy jo otlete, ezt ki is dolgozta es ezert
megerdemli, hogy egy ideig csak o profitalhasson belole" elv kerul
eloterbe, ami a maganerdek elsobbseget hirdeti)

Ezzel szemben azok, akik a vallalkozas szabadsagat a szabad versenyen at
kivanjak elosegiteni (meg persz mas celokat is) eleve gyanakvassal neznek
minden allam altal adott monopol jogra, kulonosen, ha az olyan
athatolhatatlan es hosszu ideig fennallo blokadot valosit meg, mint amive
a szerzoi jog fejlodott a sokkal szerenyebb kezdeteihez kepest. Ezert
versenyjogaszok regota surgetik a szerzoi jog ilyen szempontu reformjat.
Az EU Bizottsag pl most a nemzeti kozos jogkezelo testuletek egy-egy
orszagra ervenyes "egyeduralmat" nezte ki maganak celtablaul es azt
szeretne, hogy helyette minden kozos jogkezelo licenszelhessen minden
muvet minden felhaszanalonak az EU-n belul, vagyis versenyezzenek, hogy
kihez mennek tobben licenszet kerni. Ez egy jo pelda arra, hogy hogyan
birkozik egymassal a ket felfogas. Egyelore meg nem latni, ki lesz a
gyoztes, vagy lesz-e egyaltalan. (valoszinubb valami keverek letrejotte)

A dolog szerintem erosodni fog egyebkent, mert amig a szerzoi jog (es
persze az iparjogvedelem) valamennyire tenyleg a hatterben maradt es
lehatarolt szereploi kort erintett csupan addig nem volt ekkora a
fontossaga, de a mostani fejlodes mar nagyon komoly kerdeseket vet fel az
innovacio jovoje, a nemzetgazdasagok fejlodese stb szempontjabol is, igy
mar legfelso vezetoi szinten is kell vele foglalkozni (es foglalkoznak is,
csak nem kotik az orrunkra). Ugyanakkor a helyzet barmilyen megvaltozasa
mara egy hatalmas ereju es jelentos globalis iparagat erint (sot, tk
tobbet is) akik kozul tobb abban a fazisban van, amikor a mar beerett
uzleti modellt lehet "fejni" amig lehet, tudvan tudva, hogy utana mar a
hanyatlas kovetkezik, ezert ezt szeretnek keslelteni, amig csak lehet (pl
a hagyomanyos kiadoi es terjesztoi szerepek egy resze ilyen) mig mas
iparagak eppen a feltorekvo fazisukban vannak es ezert oket a status quo
blokkolja, a jelentoseguk viszont mar van akkora, hogy az erdekeiket
kezdik figyelembe venni. Ehhez jonnek meg a kozerdek kulonbozo
megnyilvanulasai, a fogyasztovedelem stb, ami a dolgot nem teszi eppen
egyszerubbe :-) De egy biztos: nem telik bele 100 ev, de talan mar 50 sem,
es a ma ismert "tartalomipar" ebben a formajaban mar nem fog letezni, es
az is lehet, hogy addigra a szellemi alkotasok joga eppen annyira hatterbe
szorul majd (valojaban: elfoglalja helyet a tobbi jogterulet kozott) mint
amennyire most mar agyon keveseket erdekel a mezogazdasag joga, vagy a
neheziparral kapcsolatos szabalyozas, pedig anno mindketto elet-halal
kerdese volt sokaknak (gondoljunk a gyapju es a vaatermeles felfutasara es
kovetkezmenyeikre az ipari forradalom idejen)

Sz.


-----------------------------------
Hirdessen hatékonyan, kedvező áron!
http://www.t-banner.hu/




További információk a(z) BSD levelezőlistáról