Alaplapi FreeBSD

[Magosanyi Arpad]

A levelezőm azt hiszi, hogy Zahemszky Gabor a következőeket írta:
[]
> informacio.  Tegnap egyebkent rakerestem a www.usenix.org-on, hogy a 96-ban
> elhangzott eloadas anyagat el lehet-e erni.  Puff neki csak az

Azért 96 elég régen volt, a linux nagyon sokat fejlődött azóta. persze lehet 
hogy a FreeBSD is?

> osszefoglalojat.  De nehany erdekes dolgot igy is letoltottem.  (Engem a
> dolog amugy is csak felig erdekel, leven nekem megvan - de legalabbis volt,
> most nem talalom - az az anyag, ami akkori Solaris, Linux es FreeBSD
> teljesitmeny-szintu osszehasonlitasa volt egyebkent, asszem a listan is
> hirdettem egy idoben.)
> 
[]
> Felreertesz.  A FreeBSD-bol a Free elsosorban a BSD-re - azaz a szorosan
> vett oprendszer reszre vonatkozik.  Hogy mast ne mondjak, pl. az ssh-hoz
> minden megvan, hogy meg tudd csinalni, de nem terjeszthetik, igy aztan se
> binaris, se forras nincs, hanem a port mechanizmus segitsegevel installalas
> elott automatikusan letoltodik a halorol, patch, forditas majd install.
> Persze ha akkor epp nincs halod, akkor valamikor elotte valamilyen modon
> begyujtod (teszem azt elkered floppin valakitol, aki _szerintem_ illegalisan
> odaadja neked a forrast), folteszed a megfelelo helyre (/usr/ports/distfiles
> ala), es amikor forditod, eszreveszi, hogy mar nem kell letolteni, mert ott
> van.  Ezen kivul van meg nehany szoftver, amire ugyanez igaz (pl. egy idoben
> sokan hasznaltam az Omen Technologies-fele zmodem-szoftvert, ami valami rzsz
> neven forrasban elerheto volt.  De terjeszteni nem volt szabad, igy ehhez is
> csak a szukseges plussssssz volt meg, de maga a forras nem, csak az, hogy
> honnan gyujtheted be.  Vagy emlithetnem pl. a secure-rpc funkciot, amivel
> csak az a bajom, hogy nem tudom, mi modon lehet kivinni az orszagbol (mar az
> ovekbol), ugyanis ha nem csalodom, des-t hasznal.  Ezt amugy a linuxos
> cd-knel se ertettem soha.

A következő van: ámerikából nem lehet kivinni az erős kriptót tartalmazó 
cuccokat. De ha valahonnan a szabad világból töltöd le, akkor semmi
gond nincsss vele. Ezért szoktak a disztribócióknak non-us részei lenni,
amiket egy szabad ember maintainel.
A Debianban meg majdnem az van mint a port mechanizmus, kivéve hogy a 
szűz forrást odateszik neked, így nem kell azzal bajlódnod hogy megszerezd,
és nem történhet meg hogy a diff nem megy rá a forrásra, mert annyit tekertek
rajta közben.

> 
> Amugy a BSD liszensz nem tiltja a forras terjeszteset (bar ha jol olvastam,
> akkor ellentetben a GPL-lel, nem is teszi kotelezove), de vannak masmilyen
> liszenszu dolgok (mint pl. a GPL) a szabad vilagban.  Errol gondolom a Mag
> tobbet tudna mondani, hisz valami hasonlorol fog szolni az eloadasa az elso
> magyar szabad szoftver konferencian (kar, hogy Linux konferencianak hijjak).
> Amugy remelem, nem fognak kidobni a kisordogos polomban!

Szerintem nem fognak kidobni:)

A GPLnek pontosan az a lényege, hogy minden változtatást forrásban tovább kell 
adni. És ha belegondolsz ez így etikus; ha más szellemi tulajdonát 
felhasználod, akkor legalább amivel azt jobbítottad juttasd vissza a köznek.
(Ha meg zsír vagy belenyólni, akkor küldj bugreportot.)
Annak a filerendszer-író faszinak sem kellett volna annyit görcsölni egyébként a
licensszel, hogy a szabadoknak szabadon, a hiénák meg fizessenek; nézd meg a 
reiserfs-hez írt blurböt: a licensz GPL, ha meg valaki non-source módon
akarja terjeszteni, fizessen az alkotónak, mint a katonatiszt.
A BSD licenssel meg az van, hogy a srácok görcsölnek egy csomót, jól
kifényezik a kódot, aztán jön BSDi inc, és eladja mint sajátját, és
ráadásul a szerencsétlen user is sz*pik vele, mert persze BDSi-ék tesznek
bele bugokat, illetve nagyon rossz a supportjuk, és esély sincs hogy
valahogy kijavuljon. És persze szerencsétlen user a FreeBSD-hez is úgy
fog utána hozzáálni hogy "ja, BSD? Kösz nem kell, szívjon vele a torkosborz."


-- 
GNU GPL: csak tiszta forrásból